A szocializmus vége Magyarországon, Kelet-Európában és a Szovjetunióban 1988-1990 között.
Az 1980-as évekre a szocialista világrendszer válságba került. A Szovjetunióban új vezető került hatalomra, Mihail Gorbacsov, aki óvatos reformokkal próbálta megmenteni a rendszert és a szovjet államot. Az elnyomás enyhülésével Magyarországon is felerősödtek az ellenzéki hangok, az uralkodó párttól független civil szervezetek jöttek létre, majd az évtized végén ezek párttá alakultak. Az idős és beteg Kádár Jánost 1988-ban leváltották a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) éléről, fiatalabb vezetők léptek a régiek helyére. Az ellenzék egyre nagyobb tüntetéseket rendezett, és mind gyakrabban követeltek szabad választást. A párt kezéből kicsúszott a sajtó irányítása is, az újságokban és a tévében sorra jelentek meg addig elképzelhetetlen ellenvélemények, például az 1956-os forradalomról.
Magyarországon a kommunista párt vezérkara megértette, hogy a változás elkerülhetetlen, és hatalmukat erőszakkal nem tarthatják fenn úgy, mint 56-ban. Erre azért sem volt lehetőségük, mert a Szovjetunió már nem volt képes fenntartani a Kelet-Európát megszálló csapatait, és azok kivonására készült.
1990-ben megrendezték az első szabad választást a kommunista hatalomátvétel óta. Ezen a volt kommunisták is elindultak, de veszítettek, és a Magyar Demokrata Fórum alakított kormányt Antall József vezetésével.