Vízkereszt: Több, Jézushoz kapcsolódó esemény ünnepe, január 6-n tartják. A karácsonyi időszak vége és a farsang kezdete. Egyszerre köthető a Napkeleti Bölcsek látogatásához közvetlenül Jézus születése után, jelképezi Jézus megkeresztelését és az első csodáját is, amikor borrá változtatta a vizet a kánai mennyegzőn.
Gyertyaszentelő Boldogasszony napja: február másodikán tartják. A hagyomány szerint Jézust a születése után negyven nappal bemutatták a templomban. Itt egy jelen lévő idős bölcs Jézust a „világ világosságának” nevezte. Ezért a gyertya Jézus egyik szimbóluma. Ezen a napon gyertyákat szentel a pap a szentmisén, és gyertyás körmeneteket is szoktak tartani. A szentelt gyertyákat a hívek hazavihetik. Régebben ilyet tartottak az újszülöttek mellett a rontó szellemek távoltartására a keresztelés napjáig (illetve, hogy a csecsemőt ki ne cseréljék).
Húshagyó kedd: a farsang utolsó napja, amikor sok helyen még bálokat tartottak. Azonban éjfélkor szigorúan abba kellett hagyni a táncot, és húst is csak eddig lehetett fogyasztani. Éjfél után, azaz hamvazószerdán kezdődik ugyanis a nagyböjt, a húsvétot megelőző negyven napos böjt.
Hamvazószerda: a hamvazószerda a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap. Mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja február 4. és a legkésőbbi március 10. Ez a farsangi időszak utáni első nap. A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus 40 napos böjtjét követi. Ezen a napon a katolikus mise során szentelt hamuból (az előző évi virágvasárnapi szentelt barka elhamvasztva) keresztet rajzolnak a hívők homlokára. Ezzel arra „emlékeztetnek”, hogy az ember „porból jött és porrá lesz”.
Nagypéntek: a húsvétot megelőző péntek, Jézus szendvedésének és keresztrefeszítésének napja. Magyarországon munkaszüneti nap. Sok helyen szigorú böjtöt tartanak ezen a napon, körmenetet tartanak, elolvassák vagy eljátszák Jézus szenvedéstörténetét, a passiót.
A lista bővül…