A tőletek érkező kérdések között egészen nehezek is akadnak. Ma arra válaszolunk, gyerekként van-e keresnivalód a tőzsdén. Az biztos, hogy nagyszerű dolog, ha ilyesmin gondolkodsz!
De miért vesz részvényeket bárki? És mi az egyáltalán?
A részvény egy értékpapír – noha manapság már szinte csak digitális formában létezik. Régen igazi papírok voltak, és rájuk volt írva, hogy melyik cég tulajdonrészét jelképezik. Aki megveszi egy vállalat részvényét, az tulajdonossá válik. Igaz, egy részvény csak icipici darabka Samsungot vagy Richter Gyógyszergyárat jelent. És ennek a tulajdonnak az értéke percről percre változik. A cég a részvénykibocsátással pénzre tesz szert – végül is eladja a vállalat egy részét.
Tegyük fel, hogy a Boeing repülőgépgyár részvényeiből veszel tíz darabot, darabonként száz dollárért. Hamarosan jön egy hír, hogy valamelyik nagy légitársaság száz Boeing gépet vásárol. A cég értéke emelkedik, így a részvényeké is. A százdolláros papírjaid most százhúszat érnek. Ha eladod, kerestél kétszáz dollárt! De jó ötlet-e eladni? Lehet, hogy megy még följebb is! Nehéz kérdés!
Persze veszíteni is lehet. Elég, ha jelenti az újság, hogy a Boeing gépei szétesnek a levegőben. (Sajnos ez most nem légből kapott példa, hanem igaz.) A részvények ára zuhanni kezd, hiszen mindenki azzal számol, hogy a cégtől nem nagyon vesznek mostanában repülőt. A részvényeid nyolcvan dollárt érnek… ha eladod, buktál kétszázat. És mi van, ha vársz? Még lejjebb megy, vagy visszaemelkedik?
Ebből már láthatod, hogy idegölő munka tőzsdézni. Az árfolyamot sokszor nem ilyen konkrét események határozzák meg, hanem a többi részvényes szeszélyei. Néha valamit felkapnak és az egekbe emelik az árát, mert amit sokan akarnak, az drágább. Máskor kitör a pánik, és mindenki el akarja adni a papírját, vagyis egyre zuhan az ár. Amikor ezt megpróbálod előre kiszámítani, azt hívják spekulációnak.
Minden eladó!
Spekulálni nemcsak részvényekkel lehet. Akik szakértői egy területnek, meg tudják tippelni, hogyan alakul az olaj, a búza, a réz vagy a forint árfolyama. Ehhez figyelni kell a politikai fejleményeket, az időjárást és mindent, ami számíthat.
Vannak, akik hosszú távra fektetnek be. Van mondjuk pár milliójuk, ami a bankban nagyon keveset kamatozna. Ezért összevásárolnak többféle részvényt olyan cégektől, amelyekről úgy gondolják, hogy hasítani fognak. Így jóval nagyobb nyereséget lehet elérni, mint ha csak állna a pénz a számlán.
És vannak, akik a napi áringadozásokat próbálják kihasználni. Ők a daytraderek, akik reggeltől tőzsdezárásig figyelik az árakat, és igyekeznek megragadni a legkisebb mozgást is. Ez egész embert kíván, és elég kockázatos.
Korábban a tőzsde egy épület volt, ahol idegbeteg szakemberek – brókerek – kiabálták túl egymást, a táblákon pörgő árfolyamokat figyelve. Ha egy átlagember részvényt akart venni, csak egy brókercégen keresztül tehette. Ma már az interneten, akár telefonos appok segítségével bárki könnyedén beszállhat.
De vajon te is?
Nos, alapvetően nem.
Az a helyzet, hogy te gyerekként nem köthetsz ilyen üzletet. Ugyanúgy, ahogy nem vehetsz autót vagy ingatlant. A jog szerint 14 év alatt egyáltalán nem vagy „cselekvőképes”. Ez persze hülyén hangzik, hiszen szaladgálsz, úszol, röptében elkapod a legyet, ötösre felelsz – ez mind cselekvés. Ám a törvény úgy rendelkezik, hogy ennyi idősen még nem tudsz felelősséget vállalni a döntéseidért. Csokit vagy könyvet vehetsz a boltban, de a komolyabb ügyletekből ki vagy zárva, és a tőzsde ilyennek számít.
14 és 18 év között „korlátozottan cselekvőképes” vagy. Ez sajnos még mindig nem jelenti azt, hogy mehetsz tőzsdézni. Szóval ezzel bizony meg kell várni a felnőttkort.
Hacsak…
Ha mégis nagyon ki akarod próbálni, akkor szükséged lesz egy nagyon megértő felnőttre. A legnépszerűbb és legbiztonságosabb online tőzsdeapp ma az eToro. Ide te eleve nem is regisztrálhatsz: 18 év a korhatár, és az éles kereskedéshez ezt igazolnod kell személyivel vagy jogosítvánnyal. Angolul is tudni kell a használatához. Az egyetlen út, ha meggyőzöl egy felnőttet, hogy nyisson egy eToro-számlát, amit majd te fogsz kezelni. Erre legalább 50 dollárt kell befizetni, ami ma valamivel több mint 18 ezer forint. Ezután, ha az illető felnőtt hajlandó rád bízni ezt a pénzt, elkezdheted a kereskedést.
Nagyon sok mindent kell ehhez megtanulni. Hogyan játszhatsz egy részvény áresésére? Hogyan állíthatod be a maximális veszteséget, amit lenyelsz? Hogyan lehet az egész tőzsde mozgására fogadni? Bonyolult dolgok, de nagyon hasznos, ha érted őket.
Tőzsde játékpénzzel
Van viszont egy kockázatmentes megoldás. Ha csinálsz egy eToro-regisztrációt (ezt akár igazolvány nélkül megteheted, ha 18-nál idősebbnek hazudod magad), akkor lehetőséged van játékpénzzel tőzsdézni. Ehhez át kell váltanod virtuális számlára a főmenüben. Erre kapsz százezer dollárt, és minden ugyanúgy történik, mint a valóságban – csak a pénz nem igazi. Így kipróbálhatod, mire mennél a Boeing-papírokkal, a Microsoft-részvényekkel, vagy a kőolajjal. Szeretnéd azzal tölteni a szabadidődet, hogy a kakaó vagy az alumínium árfolyamát tanulmányozod? Furcsa hobbi, de nem furább, mint a gerelyhajítás vagy a csipkeverés. Aztán ha a százezer játékdollárból csináltál kétszer annyit, akkor már könnyebben meggyőzöd a felnőtteket, hogy igazi pénzzel is menne!
Ha tőzsdézésre adod a fejed, mindenképp tartsd távol magadat a CFD nevű eszközöktől és a tőkeáttételes ügyletektől. Ezekkel pillanatok alatt lenullázhatod a tőkédet. Ami azt jelenti, hogy volt pénz-nincs pénz.
Köszönjük Fokasz Oresztész szakértői segítségét.
A fenti kérdést egy Kispolgár tette fel a szerkesztőségnek a Miért? rovatban. Szerencsések vagyunk, mert már sok jó kérdést kaptunk, és most téged is arra bátorítunk, hogy keress minket azzal kapcsolatban, ami érdekel! A részleteket ide kattintva találod.