Olvashattatok, és még minden bizonnyal olvasni is fogtok arról, hogy dagad a botrány a budapesti Gellért-hegyen lévő Szabadság-szobor körül. Ez azért van, mert az Orbán-kormány keresztet szeretne tenni a szobor talapzatára. Többen pedig ezt nem akarják.
Nemcsak ellenzéki pártok, de a szobrot készítő művész örökösei, és a szakmai szervezetek is ellenzik. Az aHang nevű civil szervezet petíciót is indított ellene.
A szobor második felújítása még három éve kezdődött. Egy már korábban eltávolított, géppisztolyos szovjet katonát ábrázoló szobor helyére akarja a kormány a keresztet. Azzal indokolják, hogy Magyarország keresztény ország, ezért oda való a kereszt. A tiltakozók szerint viszont ez más vallásúakkal, vagy az ateistákkal (nem vallásosakkal) szemben kirekesztő. Szakemberek pedig azt nem akarják, hogy az eredeti szoborhoz hozzáadjanak valamit, amit nem a művész készített.
Na de milyen is volt az eredeti szobor, és mikor készült?
Budapest egyik jelképét még 1947-ben készítette el Kisfaludi Strobl Zsigmond. A szoborhoz ihletet keresve járta Budapestet, ekkor látta meg múzsáját, aki a Dózsa György úton épp a villamosra várt. Megkérte a nőt, hogy álljon neki modellt. A húszas éveiben járó, kórházi asszisztens Thuránszky Erzsébet először megijedt Strobltől. A lánya pár éve azt nyilatkozta, hogy édesanyja azt hitte, a fickó egy szatír (vagyis nőkre támadó szexuális ragadozó), de amikor az adott neki egy névjegykártyát és elárulta, mihez kellene a modellkedés, kötélnek állt.
Erzsébet több mint 10 napig, órákon át állt modellt a feje fölé tartott pálmaággal. Nem mellékesen pedig folyamatosan fújt rá egy ventilátor, hogy a művész ábrázolhassa azt, ahogy a nő ruhájába belekap a szél.
A szobor eredeti neve Felszabadulási emlékmű volt. Ezt onnan kapta, hogy a szovjeteknek készült, amiért a második világháború után kiverték a náci német csapatokat Magyarország területéről. Keringett sokáig egy tévhit, miszerint Horthy Miklós kormányzó elhunyt fiának készült az emlékmű. Horthy István vadászpilóta volt és lezuhant gépével. A legenda szerint a szobor ezért egy propellert tartott volna a magasba. Strobl nem tagadta, hogy kapott ilyen felkérést, de azt nem teljesítette.
De hogyan is nézett ki eredetileg az emlékmű? A nőalak volt középpontban, ami 14 méter magas, talapzattal együtt pedig 40 méterre emelkedik. Feltartott kezében a pálmaág a szabadság és béke szimbóluma. Előtte egy hat méteres, bronzból készült szovjet katona állt. Bal oldalt fáklyás, jobb oldalt sárkányölő bronzalakok voltak. Mögötte pedig még egy három méter magas katona, ez már kőből. Az elülső katonát még az 1956-os forradalom alatt döntötték le. A szovjet diktatúra ellen tiltakozók a nőalakot is le akarták dönteni, de erről végül a csoport több tagja lebeszélte a szobornak nekieső társaikat.
A levert katonát később pótolták, de azóta újra levették, ma már a Memento Parkban van. Ez még 1993-ban történt, ekkor volt az első nagy átalakítás, amikor a talapzatról a szovjeteket dicsőítő feliratot is eltávolították. Lekerültek a szovjet jelképek is és mindkét katona. Az új felirat pedig így szól rajta: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.”
Hogy mi lesz a szobor sorsa, kap-e keresztet vagy sem, még mindig nem tudni. A kormány a tiltakozások ellenére sem tett le a szándékáról, de egyelőre a kereszt még sehol nincs.
Pár extra érdekesség a szoborról
- Kicsinyített mása ott van a világ egyetlen Sztálin-múzeumában, Grúziában.
- Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan a szobor kicsinyített mását elvitte magával a világűrbe.
- Több magyar postai bélyegen is rajta van a szobor. És a 10 forintoson is ez szerepelt egészen 1995-ig.
(Kiemelt kép forrása: Fortepan/ Fotó adományozó: MHSZ)