A nagyvárosok közlekedésének egyik megoldása a trolibusz. Nálunk Budapesten, Debrecenben és Szegeden járnak trolik. A villanybusz érdekes keresztezése a villamosnak és a busznak. Bár nem tud annyi embert elvinni, mint egy hosszú villamos, de sokkal olcsóbb a vonal kiépítése. Nem kell neki külön megálló, a felsővezeték pedig nem kerül annyiba, mint a sínek és a váltók. A busznál csendesebb, nem szennyez, és jobban bírja az emelkedőket is. Viszont a dróthoz kötve közlekedik, így nehezebb kikerülnie az akadályokat, és más útvonalra sem lehet átirányítani, mint a rendes buszt. Igaz, a modern trolik egy része már akkumulátorról is üzemelhet, így rövidebb távokat vezeték nélkül is megtehet.
Tehertroli viszont Magyarországon sosem járt. A tehervillamosokról nemrég írtunk. Ezek a város gyárait, üzleteit szolgálták ki, és a közlekedési vállalat építkezéseiben, szervizelésében segítettek.
A trolik nagyon elterjedtek az egykori Szovjetunió városaiban. És úgy gondolták, hogy ha már a hálózat megvan, miért ne használnák másra is személyszállításon kívül. Megszületett a tehertroli. Az orosz és ukrán városokban még ma is dolgoznak ezek a furcsa járművek. Természetesen csak oda tudnak eljutni, ahol van vezeték. De olcsón és jól dolgoznak, a villanymotorok pedig legalább olyan jól cipelik az árut, mint a dízel teherautók.
A tehertroli sokáig szovjet csodabogár volt, máshol csak időlegesen, építkezésekhez építettek ilyen hálózatot. A környezetvédelem előtérbe kerülésével viszont mások is felfedezték az ötletet. Németországban komolyan dolgoznak azon, hogy áramszedővel felszerelt teherautók vegyék át a szállítás egy részét, akár hosszabb távon is.
