Ezúttal egy szomszédos országról, Szlovéniáról írunk nektek. Nagyon sok magyar szeret ide menni, nem csak nyáron, de télen is. Főleg a gyönyörű erdős tájakra és a Bledi-tóhoz, ami a fővárostól, Ljubljanától csak 55 kilométerre van.
Főváros: Ljubljana
Lakosság: 2,1 millió
Terület: 20 271 km² (Magyarország kevesebb mint harmada)
1. Jugoszlávia része volt 1991-ig
Jugoszlávia királyság, majd szövetségi köztársaság volt. Több nemzet alkotta, és a legtöbb egy idő után önállósodni akart. Ez sajnos véres összecsapásokhoz vezetett. Szlovénia függetlenedése a többi nemzetiséghez mérten még viszonylag békés volt, 10 napig tartottak a harcok. 1991-ben vált ki és lett önálló állam. Az Európai Közösség (egy nemzetközi szervezet, ami 2009-ben megszűnt és beleolvadt az Európai Unióba) 1992-ben ismerte el független államnak. 2004 óta pedig NATO-tag is, és az EU-hoz is csatlakozott, mint első volt jugoszláv állam.
2. A főváros, Ljubljana nevének több eredete is van
A népi szóbeszéd a ljubiti, azaz szeretni szóból eredezteti, eszerint a szerelem városát jelenti. A nyelvészek viszont úgy vélik, hogy egy korábbi településalapítót nevezhettek így. De vannak, akik szerint a mélység szó (glubljina) a gyökere, ami a Ljubljanai medencére utal, amiben a város fekszik.
3. Itt van a világ második legnagyobb síugródombja
A Letalnica bratov Gorišek a világ két legnagyobb síugródombjának egyike. Planica városában van és 1969-ben épült. Szlovénia közkedvelt síelőhely a magyarok között is. Az egyik legkedveltebb úti cél a Júliai-Alpok, ahol a Bledi-tó is található, amit imádnak a turisták.
4. Nagyon sok a barnamedve
A barnamedve nem játék: a ragadozók egyik legnagyobb termetű szárazföldi faja. Szlovéniában 700-900 barnamedve él, ami soknak számít. Főleg a magas hegységekben élnek, összefüggő erdős területen, de van, hogy elkóborolnak élelem után kutatva, és nagy ijedelmet okoznak kis falvak lakóinak vagy turistáknak. A medvék amúgy főleg reggel és este aktívak, de bármikor mászkálhatnak. Nem igaz, hogy egész télen alszanak és fel sem kelnek. Sokat alszanak ilyenkor és inkább odúkban vannak, de időről időre azért felébrednek.
5. Szlovénia méhészeti nagyhatalom
A szlovének kérvényezték, hogy legyen méhek világnapja (ez május 20 lett). Ez Anton Janša születésnapja, a szlovén méhészet kiemelkedő alakjáé, aki az első modern méhészeti iskolát alapította Mária Terézia osztrák főhercegnő, cseh-magyar királynő bécsi udvarában. Szlovéniában nagyon sokan foglalkoznak méhészettel, közel 200 ezer méhkolóniát tartanak a méhészek. Az Európában tartott háziméhek nagy része szlovén eredetű fajta, úgynevezett krajnai méh. Szelíd, szorgalmas, jó méhek.
6. Gyönyörű karsztbarlangjai vannak
A karsztbarlangok Szlovénia legfontosabb természeti kincsei közé tartoznak. A karsztbarlangok karszt kőzetből alakulnak ki, amiket a víz roncsolt, „faragott” és így alakult ki a vájat, barlang. Több szlovén barlang is rajta van az UNESCO világörökségi listáján. A leghíresebbek a 24 kilométer hosszú és közel 2 millió éves Postojna-barlang, a Potočka-barlang és a Škocjan-barlangrendszer.
7. A világ egyik legbiztonságosabb országa
Pontosabban a 8. helyen szerepel a Global Peace Index, vagyis a Globális Béke Index listáján. Mindenkinek ajánlják az ideutazást.
8. A leghíresebb ételük a kranji kolbász és a potica
Ez egy vékony, füstölt-főtt kolbászfajta. Savanyú káposztával vagy répával eszik. Van egy bejglihez hasonló ünnepi sütijük, ez a potica. Egy tekert édesség, amibe 80 különféle tölteléket tesznek. Elsősorban diót, mákot és tárkonyt.
9. Innen származik a lipicai ló
Nevét a Lipicai főúri családról kapta. Magyarországon ez a ló nemzeti kincs, mégsem magyar teljesen. I. Ferdinánd német-római császár magyar és cseh király fia, II. Károly főherceg alapított egy tenyésztőtelepet még az 1500-as években egy spanyol lovasiskolának. Ezt a császársághoz tartozó Trieszt közelében, Lipiken (olaszul Lipizza) a mai szlovéniai Lipicán állította fel. Innen származik a ló neve.
10. Itt van a világ leghosszabb kőből épült hídja
Ez a Solkan híd, ami Bohinjban található és az Isonzo folyó felett megy. Hosszúsága 219,7 méter. A híd még a második világháború bombázásait is túlélte.