Ma ünneplik Kínában az újévet, ennek apropóján most oda kalauzolunk el benneteket. Kínáról szinte lehetetlen mindent megírni, annyira gazdag kultúrájú és történelmű ország. De igyekeztünk pár érdekességet kiemelni. Korábban már olvashattatok Dániáról, Horvátországról , Indiáról, Németországról és Franciaországról is. Ha még nem tettétek, de érdekel benneteket valamelyik, az országok neveire kattintva pótolhatjátok.
Főváros: Peking
Lakossága: 1,412 milliárd fő
Terület: 9 597 000 négyzetkilométer (kb. 103-szor akkora, mint Magyarország)
1. Kínában máskor kezdődik az új év
Kínában az új év kezdetét bonyolult számításokkal határozzák meg. Nagyrészt igaz rá az, hogy az európai, vagyis Gergely-naptárunk február 4-éjéhez legközelebb eső újhold napján ünneplik. Idén ez nálunk február 10-re esik. A kínaiak az év hivatalos naptárjából tudják meg, mikor kezdődik az új évük. Ők a Holdhoz, mi pedig a Naphoz viszonyítjuk egy új év kezdetét.
Kínában és más ázsiai országokban is ez az év legnagyobb ünnepe, tavaszünnepnek is hívják. Ilyenkor nemcsak ajándékoznak, sütnek-főznek, de bizonyos szabályok alapján már előtte kitakarítják a lakást (például befelé, középre söpörve), és sokan újrafestik az ajtókat, ablakokat. Az újév napján többek között nem szabad negatív szavakat használni, nem szabad sírni, vagy az elmúlt évet emlegetni. Az ünnepség összesen 15 napig tart.
2. Saját horoszkópjuk van
A kínai horoszkópban 12 állatövi jegy van. Ez is a holdnaptárhoz igazodik. Minden év egy-egy állat jegyében telik, amelyikhez tartozik egy elem (fa, tűz, víz, föld, fém) és egy jang (páros években) vagy jin is (páratlan években). A jin és a jang abból az elméletből ered, hogy az univerzumban mindenben kétféle erő lakozik. Az egyik erő a jin, a másik a jang. A jin az árnyékos oldal, a sötétség, a jang a napos, fényes oldal.
A rendszer 12 évente újraindul és megismétli az állatok sorrendjét. A kínai horoszkóp naptára 1924. február 5-én indult a patkánnyal. A sorrend utána így nézett ki: bivaly, tigris, nyúl, sárkány, kígyó, ló, kecske, majom, kakas, kutya, disznó. Idén, 2024-ben a sárkány éve van. Azon belül is a jang fa sárkány éve. A fa stabilitást és kreativitást jelképez.
3. Kína államformája és vezetője
Az ország 1949-től kezdve kettéosztva él: van a Kínai Népköztársaság, Peking fővárossal (erről van szó most), és van Tajvan szigete és annak környéke, amit Kínai Köztársaságnak is hívtak, Tajpej fővárossal. Tajvant politikailag ma nem tekintik önálló államnak. Kína időről időre kijelenti, hogy igényt tart Tajvanra. Ez állandó háborús fenyegetést jelent.
Kína több évszázadon át császárság volt, rövid ideig köztársaság, majd a már említett 1949-es kettéválás óta népköztársaság. Egypártrendszer van, a hatalom a Kínai Kommunista Párt (KKP) kezében van. A gazdaság viszont egyre nagyobb függetlenséget élvez, de itt is virágzik a korrupció. A gazdasági fejlődés pedig olyan gyorsan történt, hogy a társadalmi különbségek rohamosan nőnek. Hatalmas egyenlőtlenségek vannak egyes vidékek és emberek között.
Kínában az ország első embere a KKP főtitkára. 2012 óta ez Hszi Csin-ping, akinek apja a párt egyik alapítója volt. Ő később szembefordult a párttal és elítélte a Tiananmen téri vérengzést is. Ez 1989-ben történt, amikor diákok tüntettek a pekingi Tienanmen téren a demokráciáért, vagyis azért, hogy a hatalmat ne egy párt, hanem a nép gyakorolja általa megválasztott politikusokon keresztül. A tüntető fiatalokat a katonák megtámadták, több ezren meghaltak.
Hszi apját, miután kiállt a tüntetők mellett, börtönbe zárták, őt pedig átnevelő táborba küldték, ahol kemény fizikai munkát is végzett. Úgy látszik, az agymosás sikeres volt, mert ő nem fordult a kommunista párt ellen, hanem lelkes híve lett a rendszernek. Azóta keményen dolgozott, hogy az élre jusson. Főtitkárként ő fogalmazta meg a „Kínai álmot”. Ez röviden azt jelenti, hogy Kínát vezető gazdasági és katonai hatalommá akarja fejleszteni. Hszi diktatorikus vezető, ellenfeleit módszeresen kiiktatta, és gondolatait beleíratta a kínai alkotmányba. Korábban csak a népköztársaságot megalapító Mao Ce-tung és Teng Hsziao-ping gondolatai kerülhettek bele. Teng volt az a vezető, aki megújította a kínai gazdaságot.
Kína legnagyobb ipari városa Teng reformja után Sanghaj lett. Tele van hatalmas felhőkarcolókkal, de nemcsak emiatt nagyon más mint a többi kínai város. Összességében is nagyon nyugatias és modern. 2005 óta itt van a világ legnagyobb teherkikötője. Két magyar építész, Hugyecz László és Gonda Károly is tervezett ide épületeket.
4. Vannak kínaiak, akik nem értik meg egymást
Nem létezik egységes kínai nyelv, bár külföldön a mandarinról szokták azt hinni. De az csak a legelterjedtebb. A kínaiak pedig olyan sokan vannak, hogy a mandarin a világ legtöbb ember által beszélt nyelve.
Több mint 300 nyelvjárás van Kínában, amelyek annyira eltérnek egymástól, hogy nem is érti meg az egyiket beszélő, hogy mit mond a másik. A fővárosban a mandarin nyelv pekingi nyelvjárását beszélik. Sanghajban nagyon büszkék a saját, sanghaji nyelvjárásukra (más szóval: dialektusukra). Hongkongban pedig a hivatalos nyelv a kantoni és az angol is. Hongkongot sokan hibásan városnak hiszik, de nem az. Hanem Kína egy különleges közigazgatási területe, egy városállam (külön fővárossal, jogrendszerrel, pénznemmel, főtitkárral, satöbbi). Ilyen még Makaó is. Hongkong 263 szigetből áll, és a Föld egyik legsűrűbben lakott területe.
5. Kínában erősen cenzúráznak
Az egypártrendszerek módszere, hogy az emberek befolyásolása érdekében az állam határozza meg azt, hogy milyen információkhoz juthatnak hozzá, és milyenekhez nem. Ezt hívják cenzúrának. Kínában ezt többek között internetes tűzfalakkal oldja meg a politika. Nem érhető el (törvényes úton) az országban a Facebook, TikTok, X, Instagram, tehát az amerikai közösségi oldalak. Több nyugati újság és híroldal is tiltva van, mint a CNN vagy a New York Times. A kínai internetezőknek minden nyilvános kommentjükre, írásukra is oda kell figyelniük. Mert ha túl erős kritikát fogalmaznak meg a párttal, intézkedésekkel vagy a rendszerrel szemben, akár börtönbe is kerülhetnek.
6. Kínában rettegnek a négyes számtól
Olyannyira, hogy sok épületben nincs 4. emelet. Ennek oka, hogy szerencsétlennek tartják, mert kiejtve a „négy” szó sok nyelvjárásban hasonló a „halál” szóhoz. Olyannyira utálják, hogy az autósok azonnal megpróbálják lecseréltetni, ha a rendszámtáblájukra véletlenül négyes kerül.
A kínaiak elég babonásak. Nemcsak a négyes számtól óvakodnak. Nem illik náluk órát ajándékozni, mert az az idő múlására emlékeztet. Az evőpálcikákat nem szabad a rizsbe vagy más ételbe beleállítani, mert a temetéseken lévő füstölőkre emlékezteti őket. És azért látsz annyi pirosat a kínai kultúrában, mert ez a szín náluk a bőséget és szerencsét jelképezi.
7. Kötelező a gyereknek gondoskodnia a szülőjéről
Kínában szülőtartási törvény van. Ez azt jelenti, hogy a gyereknek kötelező gondoskodnia a szülőjéről, ha az elmúlt 60 éves. Ha nem teszi, például nem látogatja rendszeresen, a szülő fel is jelentheti. Kínában egy ideig egygyermekes politika volt. Mivel már túl nagy volt a népsűrűség, a népességet úgy csökkentették, hogy sok család csak egy gyereket vállalhatott. Ez 2015-ben ért véget. Ellenben a hatása most érződik: nagyon sok idős ember marad egyedül, és egy gyereke sincs, aki gondoskodna róla.
8. Minden panda Kína tulajdona
Akármelyik állatkertben láttok pandát, az Kína tulajdona. A kínai állam általában úgy ad oda pandákat állatkerteknek, hogy a tulajdonjogukat megtartja. Ez alól jelenleg csak egy kivétel van, a Mexikóvárosi állatkertben élő Xin Xin. Ő az 1975-ben, Mexikónak ajándékozott pandapárnak a nősténye. Tesója, Shuan Shuan már nem él. A pandák amúgy elég lusta állatok, szinte egész nap csak esznek.
Itt egy videó Xin Xinről, aki tavaly ünnepelte a 33. szülinapját:
9. Kínai találmányok és ételek
Felsorolni is nehéz, mennyi mindent találtak fel Kínában, de mondunk párat: a papír, a puskapor, a nyomtatás, a selyem, az iránytű, a fogtömés, a fogaskerék és az első bőrből készült focilabda is kínai találmány.
A kínai gasztronómiáról röviden írni lehetetlen. Viszont vannak egységes szokások. A kínaiak úgy tartják, melegen szabad csak ételt bevinni a gyomorba. Reggelire is meleget esznek. Kicsi adagokat fogyasztanak, ebédre általában nagyon keveset. Hús, hal, zöldségek, fűszerek és rizs az ételeik főbb összetevői. Krumplit nem igazán esznek. Szeretnek gőzölni és pirítani. Pálcikával esznek néha nagyon finom, máskor számunkra nagyon furcsa dolgokat. Például sült selyemhernyót, sült verebet vagy békát, patkányt vagy 100 napos tojást. Ez utóbbit addig érlelik, amíg a sárgája szürkészöld nem lesz, fehérje pedig sötét és kocsonyás.
10. A kínai nagy fal és az agyaghadsereg
Kína egyik legismertebb nevezetessége a kínai nagy fal, ami az ország északi határát volt hivatott megvédeni a nomád törzsektől. A fal nem egybefüggő, sokszor hosszabbodott, rövidült, vagy helyileg változott az évszázadok során. Még időszámításunk előtt kezdték el építeni a császári dinasztiák. A ma is látható falszakaszok a Ming-(császár)dinasztia idején épültek, magasságuk átlagosan 10 méter, hegyeken át is mennek. Ma a falnak csak egy kis részét lehet látogatni, amit felújítottak, hogy a turisták megmászhassák.
Másik nevezetesség az agyaghadsereg, az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák, lovak, kocsik és zenészek szobrai. Senhszi tartományban vannak. Körülbelül 8000 darab van belőlük, de csak 2000 a felszínen, a többi betemetve. A régészek nem merik felnyitni a terület egy részét attól félve, hogy kárt tesznek benne. Magasságuk annak függvényében változik, hogy milyen fontos szerepet töltöttek be a hadseregben, a legmagasabbak így a tábornokok (184–197 centi között vannak) . A világ nyolcadik csodájának is hívják őket.
+1 Budapesten is van Chinatown
Budapesten is van egy speciális, kínai városrész, aminek nagy része a X. kerületben van, de egy kisebb a VIII. kerületbe is jutott. Boltok, csarnokok, ipari létesítmények és tradicionális kínai éttermek vannak itt. Magyarországra a 90-es években kezdett el bevándorolni sok kínai, amikor ezt már nem korlátozták. Hazájuktól segélyeket kaptak, hogy letelepedhessenek itt. Főleg azért, hogy eladják a kínai termékeket a piacainkon. A budapesti Chinatownban már majdnem két hete tart a tavaszi fesztivál. Lámpások égbe eresztésével zárják majd. Az idei fesztiválról mutatunk is pár képet:
