Ha már a héten arról írtunk nektek, hogy a hollandok a patkányok megszerettetésén dolgoznak, úgy döntöttünk, innen hozunk tíz érdekességet. Ebben a cikksorozatunkban olyasmit írunk meg egy-egy országról, amit nem biztos, hogy tanultál az iskolában.
Főváros: Amszterdam
Lakossága: 17,5 millió fő
Terület: 41 526 km² (kb. Magyarország fele)
1. Hollandia területének 26 százaléka tengerszint alatt fekszik. És királya van
Az ország fele csupán egy méterrel van tengerszint felett. A legalacsonyabb pont Zuidplaspolder, 7 méterrel a tengerszint alatt. Angolul Hollandia Netherlands, ami annyit jelent, hogy mélyföldek. (A Holland szó csak két tartományt fed le az országból, Észak-Holland és Dél-Holland tartományokat). Hogy a tengerszint feletti magasság érthető legyen: összehasonlításképpen Magyarország területének nagy része körülbelül 200 méterrel van tengerszint feletti magasságban.
Hollandiának a Karib-térségben, Amerikában is vannak területei. A legnagyobbak Aruba, Curaçao és Sint Maarten. Ezek autonóm területek, tehát van saját vezetésük is, de a Holland Királyság részei.
A király ma Vilmos Sándor, aki édesanyját, Beatrix holland királynőt követte a trónon. Beatrix ma is él, de fia javára lemondott. Vilmos Sándor előtt 120 éven át női uralkodó volt.
2. A szélmalmok országa
Nem véletlen, hogy több mint ezer szélmalom van az országban, ugyanis az alacsony talajszint miatt a földet folyamatosan szárazon kellett tartani, a vizet pedig minél távolabb a házaktól és veteményesektől. Tehát ezek a malmok nem lisztet őröltek, hanem pumpákat hajtottak. Ma már vannak gátak és egyéb, modernebb megoldások is az áradások megelőzésére, de még mindig jó pár szélmalom van használatban. Némelyiket a mezőgazdaságban is alkalmazzák, energiát adnak a gépek üzemeltetéséhez.
3. A tulipánok nem Hollandiából származnak, de ott lettek sztárok
Bár a tulipánokat Hollandiával azonosítják, kevesen tudják, hogy nem innen származnak. A 16. században, Törökország területéről importálták a virágot. A hollandok olyannyira megszerették, hogy teljes tulipánmánia lett, ami a hagymák árát is az egekbe vitte, némelyik annyit ért, mint egy lakóház! A termesztésük nagy üzletté vált, sok gazda kezdett el vele foglalkozni. Mígnem az ipar 1630 környékén bedőlt és ez nagyon sokakat szegénységbe taszított. A második világháború végén egyébként akkora volt az éhínség, hogy ekkor jöttek rá a hollandok, hogy a tulipán hagymája ehető.
A tulipánmánia ma is tart, ugyan mérsékeltebb lelkesedéssel, de van nemzeti tulipánnap és fesztiválok is. Hollandia a legnagyobb virágexportőr, nemcsak a tulipán, de az összes virághagyma 80 százaléka innen származik.
4. A hollandok a világon a legmagasabbak, és nagyon boldogok
Átlagosan egy holland férfi 184 centi, egy nő pedig 170 centi magas. Sokan próbálták a jelenséget megmagyarázni, de konkrétummal nem tudtak előállni, csak pár elmélet született. Ezek közül az egyik a genetikát, a másik a magas életszínvonalat, a harmadik az alacsony társadalmi különbségeket, a negyedik pedig a magas tejtermék-fogyasztásnak tudja be a hollandok hórihorgasságát.
A világ boldogságindexén is a top 10-ben vannak. Csak a norvégok, dánok, svájciak, finnek és izlandiak előzik meg őket. Hollandiában gyereknek is jó lenni, legalábbis számtalan felmérés ezt bizonyítja.
5. A hollandoknál van a legtöbb egy főre eső bicaj
Itt már rég valóra vált Karácsony Gergely álma, ugyanis a holland igazi biciklisnemzet. Sokkal jobban szeretnek két keréken közlekedni, mint gyalog vagy kocsival. Igaz, ehhez rendelkezésre áll megfelelő infrastruktúra, vagyis biztonságos bicikliutak, tárolók és bérbringák. Átlagosan minden hollandnak van legalább egy, de inkább „másfél” biciklije. Összesen 17 millió lakos és 22 millió bringa van az országban.
6. A nemzeti szín a narancssárga, és innen származik a narancssárga répa!
Hiába piros, fehér és kék a zászlajuk, a hollandok nemzeti színe a narancssárga. Ez az Orange-Nassau, magyarul Orániai-Nassaui királyi ház miatt van így, ami a holland uralkodóház. A nemzeti válogatott sportolói is narancs színt hordanak, de az ünnepnapokon is narancsba szokás öltözni.
Nem sokan tudják, de a hollandok termesztették az első narancssárga répát pár száz évvel ezelőtt, amit több fajta keresztezésével értek el. Korábban sárgás-fehéres és sötétlilás színe volt a répáknak. És miért akartak narancssárgát? A királyuknak akartak kedveskedni vele.
7. A lakosok ötöde nem holland
A hollandok nagyon nyitottak és rugalmasak, vevők a sokszínűségre. Több mint hárommillió bevándorló él az országban, ebből 1,7 millió nem nyugat-európai. Főleg török, szurinámi, marokkói. Nagy részük Amszterdamban és Rotterdamban él.
8. A leghíresebb festők közül több is holland
Holland volt Hieronymus Bosch, akinek baljós képei az emberi bűnöket ábrázolják. A holland festészetnek aranykora is volt, ekkor élt Rembrandt és Johannes Vermeer is. Később Vincent van Gogh is csatlakozott a sorhoz.
Rembrandt van Rijn barokk festő bolt, az ő alkotása a híres Éjjeli őrjárat. Johannes Vermeer békésebb, letisztultabb világot szeretett alkotni, az ő műve a Lány gyöngy fülbevalóval. És szintén holland az egyik leghíresebb és hírhedtebb festő, Vincent van Gogh, aki festészete mellett rossz elmeállapota miatt lett közismert. Hogy milyen mentális betegségben szenvedett azt nem lehet tudni, de felmerül a skizofrénia is. Rengeteg elmélet született arról, miért vágta le a bal fülét. De csak annyi tűnik bizonyosnak, hogy megtette, mert több önarcképén is látszik az öncsonkítása. Ezenkívül csendéleteket, tájképeket festett. Leghíresebb műve a Csillagos éj.
9. A fővárosa nem a kormányzati központja
Bár Amszterdam Hollandia fővárosa, a kormányzati székhelye Hága, a harmadik legnagyobb város. Vilmos Sándor király Hágában él, a nagykövetségek, a parlament és a minisztériumok is itt vannak. Nem beszélve több, európai szintű érdekvédelmi szervezet székhelyéről is, mint az Europol (az Európai Unió nemzetközi rendőrsége), a Nemzetközi Bíróság, ami az ENSZ, vagyis Egyesült Nemzetek Szervezetének bírói szerve, de a NATO egyik ügynöksége is itt tanácskozik.
10. A híres fapapucs
Baromira kényelmetlen, mégis nemzeti szimbólum a holland fapapucs, vagy klompen. Még a középkor előttről származik, de hogy mikor készült az első, azt nem tudják. A legkorábbi fapapucsot 1230-ra datálják. Jó a szellőzése, nyáron hűvösen tartja a lábat, télen pedig melegen, ezért vannak, akik még ma is szeretik hordani.
+1 Hollandia legalizálta elsőként a melegházasságot
2001-ben.