Egyiptom a világ egyik első és legnagyobb civilizációjának bölcsője, így nem hiányozhat az útikönyv-sorozatunkból. Minden héten írunk olyasmiket egy-egy országról, amiket nem biztos, hogy tanultok a suliban. Az útikönyv címke alatt böngészhettek is közöttük.
Főváros: Kairó
Lakossága: 94,7 millió fő
Terület: 1 001 449 négyzetkilométer (kb. tízszer akkora, mint Magyarország)
1. A piramisok temetkezési helyek
Az első piramist Dzsószer fáraó építtette. A legnagyobbat, a gízai nagy piramist pedig Hufu fáraó építtette. Ez a gízai piramismező egyik darabja, van még mellette kettő. A nagy piramis az ókori világ hét csodájának egyike, a legrégebbi (i.e 2591-2540 között épült) és legnagyobb piramis. A közhiedelemmel ellentétben nem rabszolgák építették, hanem szabad emberek, fizetségért. A piramis az uralkodó sírhelyeként készült, benne kamrákkal, amikben a halott mumifikált, vagyis tartósított testét, és a földi javait is elhelyezték. Az ókori egyiptomiak úgy vélték, hogy a piramisok segítségével az uralkodó biztonságosan átkelhet a túlvilágra.
A piramisokat a gízai nagy szfinx őrzi. Ez a Föld egyik legnagyobb és legrégebbi szobra. Oroszlántestű és emberfejű lényt ábrázol. Hogy pontosan kiről, melyik uralkodóról mintázták az arcot, arról viták folynak. A szfinxet többször befedte a homok, de kiásták, ma is meg lehet nézni.
2. A Királyok völgye egy titkos hely volt
Temetkezési hely, ami a Nílus nyugati partján, a mai Luxor városával átellenben fekszik. Az egyik legnépszerűbb régészeti hely, itt találták meg Tutanhamon (Tutankhamon) sírját. Ő igazából arról lett híres, hogy az egyetlen épségben megmaradt fáraósír az övé, uralkodása mérsékelten volt sikeres. A Királyok völgye az ókorban egy eldugott, titkos temetkezési hely volt. Közel 60 sírhelyet találtak itt.
3. A macskák szent állatok voltak az ókori Egyiptomban
A hiedelem szerint a macskáknak mágikus képességeik voltak és az ókori istenekkel is kapcsolatban álltak. Szent védelmezőknek tartották őket. Ezért külön törvényben is rögzítették a védelmüket, macskákat bántani komoly bűncselekménynek minősült. Elvileg az országból kivinni is tilos volt őket, de a macskacsempészek persze megtalálták a módját. A fáraók is kedvelték és tisztelték a macskákat, olyannyira, hogy testüket haláluk után sokszor megőrizték, konzerválták és maguk mellé temettették.
4. Két kontinensen fekszik az ország
Területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában van. A két földrészt a Szuezi-csatorna választja el egymástól. A népesség nagy része a Nílus mentén él. Az ország nagyobb részét a Szahara sivatag borítja, ahol nagyon kevesen laknak. A sivatag amúgy óriási, 4800 km hosszú és több ország területét is elfoglalja.
5. Politika
Egyiptomban a köztársasági elnök 1981-től Hoszni Mubarak volt, aki kormányzása alatt végig rendkívüli állapotot tartott érvényben. Mubarak a saját kezében központosította a döntéshozatalt, hatalmat. 2011-ben kitört az arab tavasz, amikor fellázadtak ellene, ezért lemondott. A mai politikai rendszer ezután jött létre. Félelnöki rendszer van, vagyis a végrehajtó hatalom megoszlik az elnök és a miniszterelnök között. Valójában nem lett sokkal szabadabb az ország, mint Mubarak alatt. 2019-ben alkotmányt módosítottak, hogy többször is megválaszthassák a jelenlegi vezetőt, Abd el-Fattáh esz-Szíszit, aki korlátozta a bírói függetlenséget, és a erősítette a katonaságot. Ő maga is katonatiszt volt. És rendre bebörtönzi politikai ellenfeleit. A nők jogai továbbra is korlátozottak, és a más szexuális beállítottságúak, vagy más vallásúak jogai is. Egyiptomban a lakosság 90 százaléka szunnita muszlim vallású. A szunnita a muszlim vallás legnagyobb ága.
6. Kleopátra nem volt egyiptomi
Az egyik leghíresebb egyiptomi fáraó, VII. Kleopátra Philopatór valójában makedón görög származású volt. A Ptolemaida-dinasztia egyetlen olyan tagja volt, aki megtanulta az egyiptomi nyelvet, amikor trónra lépett. Több uralkodónak is volt Kleopátra a neve, de ő, a VII. az, aki ezen a néven ismert. Őt tartják az utolsó fáraónak, de ez nem teljesen pontos, mert a római császárok többsége viselte a címet, amíg Egyiptom felett is uralkodott. Kleopátra nagyon okos nő volt, 9 nyelven beszélt. És állítólag gyönyörű is, szépségét pedig azzal őrizte, hogy szamártejben fürdött.
7. Az ókori egyiptomiak találták fel a fogkrémet
Ahogy erről korábban is írtunk nektek, az ókori egyiptomiak már fogkrémben gondolkodtak. Ebben a fogporszerű keverékben volt só, növények, menta, bors, elszenesedett ökörpata hamuja, tojáshéj, mirha és habkő is.
8. Alexandria
Alexandria volt Egyiptom fővárosa, a fáraók székhelye egészen 641-ig. A korabeli világ legnagyobb városa, a tudomány fellegvára volt, és itt működött a legnagyobb könyvtár, a Muszeion is. Nevét Nagy Sándorról kapta, aki makedón király és egyiptomi fáraó volt. A világ hét csodájának egyike, az alexandriai világítótorony is itt állt.
9. Itt volt az első szervezett sztrájk
A világ első, feljegyzett sztrájkját, vagyis munkabeszüntetését az ókori Egyiptomban hajtották végre. Időszámításunk előtt 1100-ban még volt rabszolgaság, de sokan kaptak fizetést is a munkájukért. Viszont amikor az építkezéseken dolgozókat nem fizették ki, sztrájkba léptek. Ezt papirusz feljegyzésekből tudták meg a régészek.
10. Az első naptár is az ókori Egyiptomból származik
Az ókori Egyiptom naptárai a történelem első naptárai, a ma is alkalmazottak alapjai. Mezőgazdasági és nyilvántartási célból készítették egyiptomi csillagászok. A holdhónapokon alapuló agrárnaptár 12 hónapból állt, és mindössze 354 napot tartalmazott. Ezért minden 2-3 évben plusz napokat kellett beiktatni, hogy a naptár összhangban legyen az évszakok változásával.