Vannak emberek, akik úgy érzik, hogy hiába dolgoznak keményen, mégsem túl boldogok. És vannak az örök optimisták, akikre „jó ránézni”, és különösebb megerőltetés nélkül is pozitívan állnak hozzá az élethez. Sonja Lyubomirsky szociálpszichológus és pszichológiaprofesszor több mint 35 éve tanulmányozza a boldogságot. Most a CNN-nek nyilatkozott arról, milyen módszerekkel dolgozik. Hiszen a boldogságot még meghatározni is nehéz néha, nemhogy számokkal mérni!
A professzor szerint a boldogságnak „két összetevője van”, és mindkettőre szükség van ahhoz, hogy valaki „boldog” ember legyen. Egyébként a fent említett okok miatt használunk idézőjeleket: minden ember más és mindenki számára más dolgok okoznak örömet. Nagy, univerzális boldogság nem létezik. Szóval: az egyik összetevő a pozitív érzelmek megtapasztalása. A boldog emberek nagyobb valószínűséggel élnek át örömet, lelkesedést, nyugalmat, kíváncsiságot, szeretetet, büszkeséget. A másik összetevő az az érzés, hogy az életed jó, elégedett vagy vele.
A genetikánkat persze nem tudjuk megváltoztatni, tehát ha valaki inkább borongós kedélyű, abból feltehetően soha nem lesz olyan ember, aki naponta ugrál örömében. De azért rengeteg mindent megtehetünk azért, hogy törekedjünk a boldogságra. Nem csak egy új iskolával, kapcsolattal, munkahellyel, hanem azzal is, hogy állítunk egy kicsit a gondolkodásunkon és új szokásokat alakítunk ki a mindennapokban. Bár a boldogságot nem lehet számszerűsíteni, arra képesek a kutatók, hogy megvizsgálják, milyen szokásokra hajlamosak a boldogabb emberek. Íme:
Menj a flow-val! Vagyis az áramlással. Amikor az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, azt flow-élménynek hívjuk. Világszerte használják ezt a kifejezést, amit egy világhírű magyar pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály fogalmazott meg először. A szakértők szerint a mindennapi életben meg kell próbálni növelni a flow-élmények számát. Nem kell nagy dologra gondolni, ez bármilyen hobbi, kihívás, játék lehet, ami magával ragad minket és rendszeresen tudjuk csinálni.
Gyakorold a kedvességet! A tanács egészen pontosan úgy szól, hogy szánjunk egy pillanatot arra minden nap, hogy tegyünk valami kedveset másokkal. A professzor szerint ha kedvesek vagyunk másokkal, az hozza magával a pozitív eredményeket. A kedves dolgok bárkire irányulhatnak, lehetnek tervezettek vagy teljesen ötletszerűek. Például: szedd össze a szemetet a környékeden, segíts valakinek cipekedni, végezz el valamilyen házimunkát akkor is, ha épp nem te vagy a soron, ments meg egy állatot (ami nem szúnyog), segíts egy barátodnak valamiben. Vagy csak mosolyogj valakire, aki szomorú.
Ápold a kapcsolataidat! A személyes kapcsolatok nagyobb hatással vannak a boldogságunkra, mint a pénz, a munkahelyünk vagy akár az egészségünk. Ha több minőségi időt töltünk a családunkkal, a barátainkkal, az jó módja annak, hogy növeljük a saját boldogságszintünket. A szakértők szerint ez a gyakorlatban úgy nézhet ki, hogy minden héten kiválasztunk egy erősítésre szoruló kapcsolatot és időt, energiát fektetünk az ápolásába.
Ünnepeld a jó híreket! Ünnepeld a saját sikereidet és másokét is. Együtt örülni a fontos pillanatoknak igazi boldogságbomba. Amikor a családodban vagy a baráti körödben valaki díjat vagy versenyt nyer, gratulálj neki és ünnepelj. Próbáld meg őszintén élvezni a pillanatot, őszintén örülni más boldogságának. És tégy ugyanígy magaddal: veregesd meg a válladat és nyugodtan mondd magadnak, hogy keményen megdolgoztál a sikerért!
Fejezd ki a háládat! Talán hülyén hangzik, de a tudósok szerint segít a boldogságban az, ha rendszeresen számba vesszük az életünkben lévő pozitív dolgokat. Például: szánj időt a héten arra, hogy végiggondolod azt a három-öt dolgot, amiért jelenleg hálás vagy. Egy másik ötlet az, hogy írsz egy köszönőlevelet egy olyan fontos személynek az életedben, akinek még sosem köszönted meg megfelelően, amit érted tett. A hála kifejezése arra ösztönöz minket, hogy értékeljük a szerencsénket! (CNN)