Onnan is tudható, hogy nyakunkon a tavasz, hogy reggelente egyre több madárhangot hallani. Nemcsak erdőkben, mezőkön és kertes házak környékén, hanem a városokban is meglehetősen hangosan rajcsúroznak az énekesmadarak. Főleg kora reggel, amikor a forgalom zaja még nem nyomja el őket.
A madarak az énekükkel számos dolgot jeleznek a többiek felé. A hímek például a területük határait jelölik ki a dalukkal. Így mutatják meg a vetélytársaknak, hogy hol a fészkük, és honnan szerzik majd a táplálékot a fiókáknak. A párjukat is a dalukkal csábítják el, és a madárdal segítségével kommunikálnak, amíg az anyamadár a tojásokon ül a fészekben. A madarak az énekükkel jelzik azt is, ha ragadozó van a közelben, és a fajtársaikat is fel tudják ismerni a daluk alapján.
És ha már ének, érdekesség, hogy a madarak a hangokat nem hangszálakkal képzik, merthogy az nincs nekik. A hangokat ehelyett a gégéjükkel, egészen pontosan az alsó gégefővel hozzák létre. És azt is megfigyelték, hogy a madaraknak is vannak sajátos nyelvjárásaik, náluk is megfigyelhető a „tájszólás”, attól függően, hogy hol élnek. Például egy erdei pinty nem pont ugyanúgy énekel Hollandiában, mint mondjuk a Bakonyban.
Milyen madarak énekelnek tavasszal?
A legismertebb és leggyakoribb madár, amit tavasztól hallhatsz, a cinke, hivatalosabb nevén a cinege. A leggyakrabban széncinegékkel találkoztok, de kékcinegéből és erdei cinegéből is viszonylag sok van. A klasszikus „nyitnikék” az ő műsorszámuk, de persze nemcsak ebből áll a daluk.
A feketerigó is nagyon könnyen felismerhető. Igaziból csak a hím feketerigó fekete, a tojók inkább szürkésbarnák. A hímek csőre narancsvörös, ezzel próbálja a természet valamivel félelmetesebbé tenni ezt a madarat az ellenségei számára. A macskák kevéssé szoktak megijedni tőle. A rigó a jellegzetes trilláival különböztethető meg a többi énekesmadártól.
A zöldike a téli hónapokban is sokat hallható, mert az egyik állandó látogatója a kihelyezett madáretetőknek. Egyesek szerint egyértelműen azt mondja, hogy zsíííír, zsííír. Repülés közben pedig azt, hogy „tyü-tyü-tyü”.
A tengelic, vagy más nevén stiglic 2017-ben az Év madara volt Magyarországon. Védett madár, és eléggé pofátlan is. Van, hogy beül egy madáretetőbe, és ott tölti a napja nagy részét, ezzel elkergetve minden más éhes madarat a közelből. A tengelicet korábban a termékenység és a kitartás szimbólumának is tartották. Nemes Nagy Ágnes költő szerint a tengelic azt mondja, hogy cipity Lőrinc, cipity Lőrinc. Meg egy pici tyaf, tyaf, tyaf.
A tavaszi erdőben sétálva az egyik leggyakoribb madárhang a sármányé. A sármányoknak is több faja honos nálunk, például a citromsármány, vagy a kukoricasármány, akit sordélynak is hívnak. Érdekessége, hogy nem fákon, hanem a fűben, bokrok alatt fészkel.
Nemrég megírtuk nektek, hogy megjöttek a bíbicek is. A vicces kis búbjáról felismerhető költözőmadár a vizesebb alföldi területeken költ, leginkább a Tisza mentén és a Tiszántúlon találkozhattok vele. A neve hangutánzó szó. Ezért nem lesz meglepő, ha azt hallod tőle, hogy bííííí-bic.
Ha nem vagy biztos benne, hogy melyik madarat hallod, vannak már olyan telefonos alkalmazások, amik segítenek beazonosítani a madárhangokat. Az egyik ilyen például a Cornell Madártani Laboratóriuma által kifejlesztett ingyenes app, a Merlin Bird ID, ami a Shazamhoz hasonló módon ismeri fel, hogy az általad hallott pitypalatty melyik madárhoz tartozik. (erdeiprogramok.hu, hvg.hu)