Egy olvasónk kérte, hogy írjunk a Szent Koronáról, leginkább az érdekelte, hogy miért szent ez a tárgy. Nos, ez a gazdagon díszített, több száz éves ereklye azért szent, mert a hagyomány szerint az első magyar király, Szent István fejére került az ő koronázásakor. Igaz, ekkor még nem volt István szentté avatva. De aztán az évszázadok alatt a korona már nemcsak koronázási ékszer lett, hanem önmagában is megtestesítette a magyar államot. Tehát a király lett a korona „része”, és nem fordítva.
Sok mindent nevezhetnek szentnek. A vallásban ez olyan ember vagy tárgy, aminek kivételezett kapcsolata van Istennel. De szent, vagyis tiszteletre méltó lehet valami, ami az egész közösségnek fontos. A Szovjetunió egyik leghíresebb indulója például a szent háborút dicsőíti, pedig a szovjetek nem sokat törődtek Istennel.
A szokások szerint csak az lehetett magyar király, akit ezzel a koronával koronáztak meg. Ezért fordulhatott elő például az, hogy I. (Nagy) Károlyt háromszor koronázták meg. Az első kettő nem számított, mert nem Szent István koronáját tették a fejére. 1401-ben pedig, amikor az elégedetlen főurak fogságba vetették Luxemburgi Zsigmondot, a Szent Korona nevében kormányozták volna tovább az országot. A 20. században a két világháború közt is azért maradt az ország államformája királyság, mert a korona volt az, amire esküt tettek az ország vezetői. De az országnak királya ténylegesen nem volt.
Tényleg Istváné volt?
Pedig ez a korona ebben a formában soha nem volt István fején. Két részből állították össze, a mai kutatások szerint III. Béla idején, a 12. század végén. Így az a legenda sem igaz, hogy maga a pápa küldte a koronát Istvánnak. A felső részét latin koronának, az alsót görögnek nevezik, a rajta található betűk, képek és feliratok miatt. A latin korona ráadásul eredetileg nem is korona lehetett, hanem valamilyen más kegytárgy. Viszont III. Béla utódját, Imrét már ezzel az összeillesztett koronával szentelték királlyá, és innentől kezdve ez lett az ország koronázási ékszere.
A korona aranyból készült, igazgyöngyök, drágakövek és zománcképek díszítik. A két oldalán 4-4 aranylánc lóg le, aminek a végén lóhere formájú foglalatban féldrágakövek vannak. A tetején pedig egy ferde kereszt látható. Egy időben egészen vad elméletek terjedtek arról, hogy a kereszt miért ferde. Egyesek szerint a ferdeség pont megegyezik a Föld tengelyének dőlésszögével. Mások szerint az egész korona egy műszer, amin a kereszt egy adó-vevő. Ezen pedig égi üzenetek érkeztek a mindenkori királynak.
Ennél viszont sokkal egyszerűbb magyarázat is van a ferde keresztre. A friss kutatások szerint a koronát a 17. században egy kisebb baleset érte. 1638-ban III. Ferdinánd felesége, Mária Anna királyné koronázásakor akarták elővenni az ékszereket egy vasládából. Azonban rossz kulcsot hoztak hozzá Bécsből. Ezért a ládát fel kellett törni, és valószínűleg ekkor sérült meg a korona. Az biztos, hogy korábban senki nem tett említést ferde keresztről, a legtöbb ábrázoláson is egyenes még a kereszt a korona tetején.
Szinte hihetetlen, hogy nem veszett el
Kész csoda, hogy még ma is megvan az eredeti ereklye. A korona tizenegy alkalommal, összesen 135 évig volt külföldön. A mai térképek szerint nyolc különböző országban járt már. Főleg titokban szállították, mert menekíteni kellett hol a tatárok, hol a törökök, de még a svédek és a franciák elől is. Volt, hogy elrabolták, nem egyszer épp maguk a királynék. Többször megsérült, négyszer kellett elásni, és legalább hétszer törték fel a ládáját az évszázadok alatt. A történészek legalább 90 alkalomról tudnak, amikor a korona valamilyen „kalandba” keveredett.
Utoljára 1944-ben, a második világháború végén a szovjet hadsereg elől kellett kimenekíteni a koronát a budai várból. A koronát őrző katonák parancsnokának, Pajtás Ernőnek vezetésével Ausztriában ásták el a koronát egy kettévágott benzineshordóban. Mellé rejtették a jogart és az országalmát is, amik szintén koronázási ékszerek. A kardot és a koronázási palástot az őrök továbbvitték, majd végül amerikai hadifogságba estek. Itt kénytelenek voltak elárulni, hova ásták a többi koronaékszert. Ezek így az Egyesült Államok felügyelete alá kerültek, egészen 1978-ig. Az akkori elnök, Jimmy Carter döntött végül úgy, hogy az ékszereket adják vissza a magyar népnek. Azt viszont feltételül szabták, hogy az ország akkori vezetője, Kádár János nem lehet jelen az átadó ünnepségen.
A koronát, a jogart, a kardot és az országalmát 2000 óta a Parlament kupolája alatt őrzik. Saját őrséget kapott, és egy extra biztonságos vitrint. Érdekesség, hogy 2000-ben Orbán Viktor miniszterelnök mai egyik legfőbb politikai tanácsadója, Habony Árpád volt az, aki akkor még koronagondnokként, először helyezte be a koronát a parlamenti vitrinbe.
