Hatályba lépett a marihuána fogyasztását és termesztését engedélyező törvény Németországban. A tiltás feloldását idegen szóval a marihuána legalizálásának hívják.
Fű, kannabisz, marihuána, spangli
A marihuána az indiai kender virágzata, a növény latin nevéről kannabisznak is nevezik. Hatóanyaga a THC (tetrahidrokannabinol), ami egy kábítószer. Leginkább cigarettának sodorva fogyasztják, de pipából is szívják, süteményt csinálnak belőle, illetve olajos kivonat formájában is használják. Sűrített, gyantaszerű formája a hasis. A köznyelv leginkább fűnek nevezi, de persze van százféle neve. A marihuánás cigaretta leggyakoribb beceneve a spangli. Ezt egyébként a sima cigire is mondták régen.
A marihuánát általában a könnyűdrogok közé sorolják, de ez nem tudományos kategória. Hatása természetellenes jókedv, nevetési inger, ellazultság – lényegében egy enyhébb részegséghez hasonlítható. Tompítja a reflexeket, úgyhogy autót vezetni a hatása alatt nemcsak veszélyes, de büntetendő is.
A könnyűdrog ellentéte nem a komoly- vagy nehézdrog, mint a zenében vagy a bombázóknál, hanem a kemény kábítószerek, mint a heroin vagy a kokain. A különbség leginkább az, hogy az utóbbiak jóval erősebben változtatják meg az agyműködést, és hamarabb alakítanak ki függőséget. Sokkal könnyebb őket túladagolni is, ami súlyos következményekkel, akár halállal is végződhet. Ezzel a mércével mérve az alkohol veszélyesebb a kannabisznál.
Viszont a marihuána sem veszélytelen, különösen tizenéves korban. Ekkor az agy szerkezete még alakulóban van – épp ezért könnyebb ilyenkor új dolgokat megtanulni. Ha a még helyezkedő idegsejteket összeborzolja egy tudatmódosító szer, annak hosszú távú, káros következményei lehetnek. A kockázatot fokozza a rendszeres használat, illetve a nagyobb THC-mennyiség. Márpedig a mai kenderfajták többsége elég sok hatóanyagot tartalmaz.
Tiltástól az engedélyezésig
Néhány évtizede még a legtöbb állam szigorúan büntette az összes kábítószer fogyasztását, birtoklását vagy előállítását. Ebbe beletartozott a marihuána is (viszont az alkohol nem). Aztán egyre több országban kezdték külön kezelni a füvet és a többi drogot. A legismertebb példa Hollandia, ahol már 1976-ban legalizálták a marihuánát. Ma már nagyon sokfelé nem bűncselekmény füvezni, és nemcsak Nyugat-Európában, hanem például Csehországban vagy Horvátországban sem.
Az államok azért döntenek így, mert a marihuána-fogyasztást nem tartják annyira veszélyesnek, hogy megérné üldözni. Ez ugyanis egy csomó rendőr, nyomozó, bíró és ügyész munkáját köti le. Az eredménye pedig többnyire annyi, hogy jól megbüntetnek néhány gimnazistát. Akik amúgy nem okoztak volna semmi bajt, hanem hazamennek és kialusszák.
Az engedélyezés másik oka, hogy a tiltást eddig sem igazán sikerült betartatni. Németországban például legalább 5 millióan használták rendszeresen a marihuánát – de valószínűleg jóval többen. Nem lehet folyton mindenkit megmotozni és lecsukni.
Ettől még a kannabisz egyáltalán nem ajánlott vagy hasznos – felnőtteknek sem. Ahogy az alkohol sem az. Mindkettőnél fennáll a rászokás veszélye, és a függőség sosem jó buli. Ezenkívül bármilyen füstöt beszívni egészségtelen. Ám ennek elkerülése mindenkinek a saját felelőssége. Alkoholtilalommal próbálkoztak például az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban is. Minden esetben az lett a vége, hogy az emberek ittak tovább, de a csempészésből bűnözők, egész maffiák keresték degeszre magukat. És mivel ezek a csempészek általában egyéb bűncselekményekkel is foglalkoznak, nem a legjobb ötlet őket gazdagítani. A legalizálás azt is jelenti, hogy a füvező németek millióit ezután nem bűnözők látják el a droggal, hanem megvehetik törvényesen.
Magyarországon a marihuána fogyasztása továbbra is tilos. Akit első alkalommal kapnak rajta, az még nem feltétlenül kerül börtönbe, de hosszú és kellemetlen eljáráson kell átesnie. Ettől még itt is tömegek élnek vele – de az alkoholizmus jóval súlyosabb problémát jelent.