Nemcsak meleg van, aszály is

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Egész nyáron szenvedtünk a hőségtől, és ez egyelőre nem enyhül az ősz kezdetével sem. A klímaváltozás berúgta az ajtót. És ez nemcsak azt jelenti, hogy izzadunk és nyűglődünk, hanem szárazságot is. Ami súlyos csapás a mezőgazdaságnak.

Magyarországon óriási területeken termelnek vízigényes haszonnövényeket. A legfontosabb közülük a kukorica és a búza. Sok víz kell a napraforgónak és a krumplinak is. Ezek szántóföldi növények, tehát nem kertben vagy üvegházban nőnek, ahogy a zöldségek egy része. Így aztán a locsolás az eső dolga – csakhogy nincs eső. Az pedig lehetetlen, hogy több százezer hektárnyi kukoricát mesterségesen öntözzünk.

Súlyosan érinti a szárazság a gyümölcsösöket is. Az almával például komoly bajok lesznek idén: a magyar alma drága és kicsi lesz, külföldről kell majd hozni.

Napraforgók a szárazságban. Fotó: Pixabay / ivabalk

Szinte minden szántóföldi növény termése siralmas lesz ebben az évben. Ez veszteséget jelent a gazdáknak és drágább élelmiszert mindenkinek. Az igazán rossz hír pedig az, hogy ugyanerre kell készülni a jövőben is.

Mit lehet tenni?

Nem vagyunk teljesen eszköztelenek. De nagy erőfeszítés kell ahhoz, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodjon a felmelegedéshez. Lépnie kellene a kormánynak, a gazdáknak, a tudósoknak, és bizonyos ügyekben az egész Európai Uniónak. Az biztos, hogy ahogy eddig mentek a dolgok, az nem fenntartható.

Szívd fel begyem, a sok vizet

Magyarországnak van egy rettentő káros hagyománya a vízgazdálkodásban. Ez most bosszulja meg magát. Ma úgy működünk, hogy ami eső leesik, azt a lehető leggyorsabban elvezetjük a folyókba, aztán menjen csak Romániába, ne is lássuk. Sok munka volt ebben! A folyók szabályozása és az árterek beépítése miatt eleve kisebb terület érintkezik a vízzel. A földekről árkok vezetik el az esővizet, mert ha megáll rajta, akkor ott nem lehet dolgozni. A földművelés, főleg a szántás olyan kérget képez a talajban, hogy az nem tudja felszívni a vizet. A mocsarak és lápvidékek lecsapolásával megszüntettük a természetes víztárolókat. Az országról úgy folyik le a víz, mint egy vaslapról. Ez több évszázados folyamat volt, és a visszafordítása is roppant meló lenne. De meg kell próbálni, mert ez így pazarlás. Idén az aszály előtt, tavasszal heteken át szakadt az eső. Kisebb lenne a kár, ha azt a vizet a földek meg tudták volna tartani.

Ilyen almakaktusz még nincs. De talán majd lesz!

Frankenstein-növények

Vannak tudományos tervek, amelyek javíthatnak a helyzeten. Ilyen például a szárazságtűrő új növényfajták kifejlesztése. Ezek például mélyebb gyökereket eresztenek, vagy a leveleik kevésbé párologtatnak. Lehet állítani a növények termésidején is, hogy a legforróbb időszak előtt beérjenek. Ez általában génmanipulációt jelent, amit alapvetően ellenez a kormány. Folynak kísérletek keresztezéssel és hibridekkel, vagy régi fajok visszahozásával is, de gyors és hatékony eredményt a génszerkesztés ígér. Milyen jól jönne egy növény, ami alul krumpli, felül meg kaktusz!

Termesszünk kaktuszt!

Az is egy megoldás, ha feladjuk a vízigényes, a klímaváltozástól sújtott terményeket. Nem vetünk kukoricát, hanem tudomásul vesszük, hogy ez egy félsivatagos ország, és az ehhez passzoló növényekre állunk át. De azért nemcsak kaktuszra kell gondolni. Ilyen például a búzánál sokkal igénytelenebb cirok. Ezt mi eddig főleg a seprű anyagaként ismertük, de valójában a világ egyik legfontosabb gabonanövénye. Magjából liszt őrölhető. Vagy ott a köles, ami a népmeséinkben a kása alapanyaga. Afrikában ma is fontos haszonnövény, pedig ott még melegebb van.

Cirok aratása kombájnnal. Fotó: Sorghum Checkoff

Az ilyen átállás nagyon nehéz ügy. Ha a gazdák eddig kukoricát termesztettek, akkor ahhoz vannak gépeik és szaktudásuk, kiépült hozzá a kereskedelem és az ipar. A cirokhoz és a köleshez más felszerelés kell – és vevő, aki megeszi. Nemcsak a termelőknek, hanem mindenkinek meg kellene barátkoznia az új alapanyagokkal.

Éhezéstől viszont nem kell tartani. Az igazság az, hogy ma sem csak azt esszük, amit az ország megtermel. A mezőgazdaság Magyarország jövedelmének csekély, pár százalékos töredékét teszi ki. Vannak sűrűn lakott, ipari országok, amelyek elvannak azzal, hogy gépeket, szoftvert vagy kütyüket gyártanak, aztán a pénzből vesznek maguknak annyi rizst, amennyit akarnak. De valahol meg kell termelni a kaját, és egyáltalán nem baj, ha nem kell messziről hozatni, és nem megy rá az egész fizetésünk.

A feladat óriási, és még az elején járunk. Biztos, hogy nektek is lesz még vele dolgotok. Ha más nem, megszeretni a kölespogácsát!

(Források: Másfélfok, Agroinform, Agrárszektor, Kispolgár)

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Új magyar szentet avathat az egyház

Márton Áron püspöknek még három csodát kell tennie ehhez a túlvilágról.

Szent jó reggelt!

Jézus, gyilkosság, szentek. Lesz ma minden!