Nincs olyan gyerek, akit legalább egyszer ne nyaggattak volna azzal a kérdéssel, hogy mi lesz, ha nagy lesz. A helyes válasz erre mindig is az volt, hogy a fene tudja. Ma pedig nem is lenne okos egyből rávágni, hogy programozó, mert egyáltalán nem biztos, hogy ilyen szakma még létezni fog, mire felnőttök. A világ most nagyon gyorsan változik, és lehet, hogy még ki se találták azt a munkakört, amiben dolgozni fogtok tíz-húsz év múlva. A változás azonban nem új dolog, mára például eltűntek a gyors- és gépírók is, pont ugyanúgy, mint a szemfelszedők, akik a nejlonharisnyákat javították egykoron.
A mesterséges intelligencia viszont kicsit meggyorsította ezeket a folyamatokat, a néhány éve még nagyon divatosnak tűnő informatikus szakma például szinte percek alatt avul el. Emellett egy sor olyan más munka van, amit gyorsabbá és hatékonyabbá tesz az AI. Aggódhatnak a könyvelők, a jogászok, de még az újságírók is, hogy egy ponton nem lesz szükség a munkájukra. Viszont egyelőre nem kell félni attól, hogy az AI minden munkát átvesz tőlünk. Sosem fogja tudni például kiburkolni a fürdőszobát, és Hamlet szerepében is furcsa lenne egy laptop. Az más kérdés persze, hogy ezekben a munkakörökben is fel lehet használni valahogy a mesteréges intelligencia előnyeit.
Hogyan lehet felkészülni a jövőre?
Azt már sokan leírták, hogy tanulni, tanulni, tanulni. De nem mindegy, hogy mit és hogyan. A szüleitek idejében az iskolában megszerzett tudás „lejárati szavatossága” még húsz év volt, mára ez jó, ha öt évre apadt. Ez azt jelenti, hogy ennyi idő alatt évül el az az információhalmaz, amit a diplomáig vagy a szakképesítésig megszerez egy ember. Tehát aki nem akar lemaradni, annak öt évente kellene újratanulni az egészet. Persze nem kell mindent elölről kezdeni, de jó, ha az ember megtanul alkalmazkodni az új dolgokhoz. Ez persze nem mindenkinek egyszerű, ti is biztosan találkoztatok olyan tanárral, aki ugyanúgy akar titeket tanítani, mint a szüleiteket, és csodálkozik, hogy nem megy neki. Ez a tanár rugalmatlan, aki ragaszkodik ahhoz, ami 20-30 évvel ezelőtt még működött. Mára viszont semmire nem megy az akkori tudásával.
Akkor lesztek sikeresek felnőttként, ha képesek lesztek a gyors váltásra, ha itt az idő. És akkor, ha nem jöttök zavarba attól, ha egyik pillanatról a másikra kell átképezni magatokat, például programozóból villanyszerelővé. Ezzel egyébként a világon semmi gond nincs, a jó szakikat sem fogja soha lecserélni az AI. Sőt, még sokkal több pénzt is kereshettek, pont azért, mert jó mesteremberből is nagyon kevés van. Szintén nagyon fontos képesség a kitartás és a szorgalom, de ezek nem új dolgok, már nekünk, mai felnőtteknek is mindig ezt mondták a mi szüleink.
Felnőttként általában könnyebben boldogulnak a kreatív emberek, és ebben a pillanatban az látszik, hogy a kreatív munkák jelentős része megmarad akkor is, ha az AI sokkal okosabb lesz még annál is, amilyen most. Persze ez sem igaz mindenre, például a grafikusoknak mostanra egészen nehéz dolguk lett. Hiszen a Kispolgárt is telerajzolja az AI egészen kevés pénzért. De művészekre, írókra, filmrendezőkre, lakberendezőkre, énekművészekre valószínűleg mindig szükség lesz. Őket nem fogja tudni pótolni egy robot, bármilyen szuper, és mindegy, hogy mennyire élethű dolgokat hoz már létre. A kreativitás persze nemcsak a művészetekben fontos, hanem egy sor hétköznapi dologban is. Például gyereket nevelni kreativitás nélkül egészen nagy kihívás, de ezt majd megtudjátok, ha eljön az ideje.
Azon a listán, ami a sikeres felnőttléthez kell, olyan dolgok szerepelnek még, mint az önbizalom, a jó kommunikáció és az együttérző hozzáállás másokhoz. Fontos még a kritikus gondolkodás is, hogy legyen saját, jól megalapozott véleményetek, és az is, hogy vigyázzatok az egészségetekre. Hiába lesztek okosak, ha folyton betegek vagytok, az nem fog előre vinni. És legyetek nyitottak az új dolgokra, legyetek kíváncsiak és merjetek kezdeményezni, még akkor is, ha nem biztos, hogy elsőre sikerülnek a dolgok.
A fent leírt képességek, más néven kompetenciák egy része jó eséllyel már eleve a birtokotokban van. Kevés olyan gyerek szaladgál, aki ne lenne kreatív, vagy kíváncsi a világra. És bár a mai iskolák jelentős része ezek ellen dolgozik az elavult és rémes mennyiségű tananyaggal, de remélhetőleg nem fogja kiölni belőletek ezeknek a kompetenciáknak az egyikét sem. Persze nyilván az lenne a jó, ha az iskola inkább fejlesztené és támogatná is ezeket a képességeket. De már az is sokat segíthet, ha rendszeresen olvassátok a Kispolgárt. (forbes.hu)