Augusztus 20. munkaszüneti nap és nemzeti ünnep, óriási tűzijátékkal. Ebből arra következtethetnénk, hogy ezen a napon biztos történt valami fontos. És tévednénk.
1848. március 15-én indult el Budapesten a forradalom Petőfivel és barátaival. Az eseményeket jól ismerjük. 1956. október 23-a szintén egy forradalom kezdete. Ezek az ünnepnapok érthetőek. Viszont nem lenne illő a levert forradalmainkra tűzijátékkal és utcabállal emlékezni.
Augusztus 20-át sok mindennek hívta már az épp uralkodó hatalom. Volt Szent István napja, az államalapításé, az alkotmány vagy az új kenyér ünnepe, és mostanában ismét István a főszereplő.
István király azonban egyáltalán semmit se csinált augusztus 20-án. Majdnem egy héttel előtte azt csinálta, hogy meghalt. De még előtte – a később költött legenda szerint – „felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának”, akármit is jelentsen ez. Az egyetlen Istvánhoz köthető augusztus 20-i esemény az úgynevezett „oltárra emelése”. Amikor a katolikus egyházban valakit szentté avatnak, akkor a megmaradt csontjait és egyéb dirib-darabokat átviszik egy templomba, és az oltárra teszik. Ez történt tehát 20-án.
Erről persze a magyarok túlnyomó része mit sem tud, és különben sem járnak templomba, így őket ez az egész szenteskedés hidegen hagyja. Így még a kereszténység felvétele sem igazán jó alapja az ünnepnek. Ahogy a karácsony sem vallási ünnep már a legtöbb családban, augusztus 20. jelentése is sokat változott a történelem során.
Az első világháború után, amikor Magyarországtól nagy területeket szakítottak el, az ünnep és Szent István személye a régi, nagy Magyarországot jelképezte. A második világháborút követően a kommunista diktatúra betiltotta a vallásos ünnepeket, augusztus 20-t pedig megpróbálta átformálni. Az aratás időszaka miatt kinevezték az „új kenyér ünnepének”. Aztán amikor elkészült az új alkotmány, ennek kihirdetését épp erre a napra időzítették. (Az alkotmány az ország legfontosabb törvényeinek gyűjteménye.) Ezt egyfajta kommunista államalapításnak szánták. Augusztus 20. ettől fogva A Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepe lett.
Tűzijáték viszont járt ehhez is.
A rendszerváltás után visszatértek a vallásos, egyházi ünnepségek ezen a napon. Például újra megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Ekkor István király levágott jobb kezét sétáltatja Budapesten egy csomó pap, és énekelnek hozzá. Ez persze inkább csak egy szűk kör szórakozása, nem olyasmi, amiben az egész ország szíve együtt dobban.
Tehát nehéz megmondani, miért is van ez az ünnep, és kinek hiányozna, ha nem volna. A legismertebb, a legnagyobb tömeget érdeklő része a tűzijáték. Ezt a kormány is nagyon jól tudja, ezért évről évre drágább és nagyobb durrogtatást rendeznek a fővárosban. Az idei például 2,4 milliárd forintba kerül, a teljes ünnepség pedig 15 milliárdba. Budapest mellett a nagyobb városokban is repkednek a rakéták ilyenkor.
Szülinap? Nem, névnap!
A legegyszerűbb az lenne, ha Magyarország születésnapjaként gondolnánk rá. De még ez sem volna igaz: a te születésnapod az a nap, amikor a világra jöttél, Magyarország viszont már bőven megvolt 1038. augusztus 20-án. Az államalapítás nem egynapos munka!
Van viszont olyan ünnep, ami igazából egy random nap, valami rég elfelejtett szent vagy a naptárkészítők szeszélye miatt. És mégis ünnepeljük. Ez pedig a névnap. A gyerekek ajándékot, édességet kapnak, a felnőtteknek pedig ez egy jó ürügy a bulizásra.
Augusztus 20. olyasmi, mintha Magyarország névnapja volna. Mulatunk, durrogunk, eszünk-iszunk. És ha jól sikerül, akkor olyan mindegy, hogy mire fel csináljuk! Örüljünk, hogy van egy nemzeti ünnepünk, ami nem arról szól, hogy már megint levertek bennünket!