Év végén szokás végignézni, mi minden történt körülöttünk, itthon és a világban is. Persze nem lehet mindent felsorolni, de íme néhány emlékezetes ügy és esemény.
Diáktüntetések és a státusztörvény
Folytatódtak az előző évben megkezdődött tüntetések és polgári engedetlenkedések a tanárok fizetésemeléséért és az oktatás színvonalának javításáért. Márciusban a kormány közzétett egy törvénytervezetet, ami a tanárok helyzetét, azaz státuszát szabályozta, a tanároknak legkevésbé sem tetsző módon. A tervezet nyilvánosságra kerülése után több tüntetést szerveztek diákok és tanárok. Ezek odáig fajultak, hogy áprilisban és májusban is könnygázzal állították meg a diákokat a rendőrök, amikor ők a Várban át akartak törni a törvénytelenül felállított kordonon. A státusztörvényt több módosítás után júliusban fogadták el, ennek kapcsán rengeteg tanár felmondott, de az a tömeges felmondás, amire sokan számítottak korábban, nem történt meg.
Magyarországra látogatott a pápa
Áprilisban három napot töltött Magyarországon Ferenc pápa. Nem ez volt az első alkalom, hogy nálunk járt, 2021-ben misét tartott a Hősök terén. A látogatása alatt találkozott az ország vezetőivel, de ellátogatott menekültekhez, beszélt fiatalokhoz, és több tízezer ember előtt misézett a Kossuth téren.
Vita a méltó halálhoz való jogról
Augusztusban Karsai Dániel alkotmányjogász bejelentette, hogy halálos betegségben szenved. Az életét nem lehet megmenteni, és a betegsége a végén olyan szenvedéssel járhat, amit nem lehet méltósággal elviselni. Magyarországon a törvények nem teszik lehetővé az aktív eutanáziát, vagyis azt, hogy a szenvedő beteg a saját belegyezésével meghalhasson, olyan körülmények közt, ami nem jár fájdalommal. Ez néhány országban, például Svájcban engedélyezett csak, itt orvosi felügyelettel, legtöbbször a család jelenlétében békében búcsúzik a beteg az élettől. Nálunk bűncselekménynek számít az, ha valaki segít másnak meghalni, még akkor is, ha ezzel a beteg szenvedése lerövidíthető. Ennek felülvizsgálatára és az aktív eutanázia engedélyezése érdekében indított eljárást Karsai Dániel a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Az ügye mellett petíciók indultak, és rengeteg vita alakult ki arról, hogy kinek a joga meghozni azokat a döntéseket, amik egy ember életének végéről szólnak.
Két magyar Nobel-díjast ünnepelhettünk
Október elején két magyar tudós is Nobel-díjat nyert. Karikó Katalin biokémikus az első magyar nő volt, aki elnyerte a tudomány legmagasabb szintű elismerését. Ő és kollégája, az amerikai Drew Weissman orvosi Nobel-díjat kaptak, ők dolgozták ki azt a módszert, ami lehetővé tette a koronavírus elleni új típusú védőoltások gyors kifejlesztését. Krausz Ferenc Németországban élő mérnök, kutató és két kollégája az elektronok kutatásáért fizikai Nobel-díjat érdemeltek.
Törvény a nemzeti szuverenitásról
A szuverenitás önállóságot, függetlenséget jelent, ezt féltette a magyar kormány akkor, amikor úgy érezte, törvényt kell erről alkotni. Szerintük ugyanis nyugatról a kormány hatalmára törnek akkor, amikor pártok és civil szervezetek külföldről kapnak anyagi támogatást. A decemberben elfogadott törvény szerint három év börtönt is kaphat az, aki választási kampányban külföldről kap pénzt. Az ügyek vizsgálatára egy hivatalt is létrehoztak. A törvényben nem szerepel külön, hogy a sajtó is célpont lehet, de a miniszterelnök és más kormánytagok is folyamatosan utalgatnak erre. A legtöbb független újság nem tudna anélkül működni, hogy ne kapjon anyagi támogatást, akár külföldről is. Ha ezek a támogatások törvénytelenek lennének, a szabad sajtó kerülne veszélybe Magyarországon. Egyelőre azonban, mivel a törvény szövegében a sajtó konkrétan nem szerepel, csak a fenyegetés marad.
Folytatódott a háború Ukrajnában
Idén is folytatódott az a harc, amit az ukránok vívnak az országukat 2022 februárjában megtámadó Oroszországgal szemben. A háború mindkét oldalon százezrek halálát vagy sebesülését okozta, Ukrajnából több mint 5 millió ember menekült el az elmúlt két évben.
Megkoronázták III. Károlyt
Idén májusban 71 év után új uralkodója lett Nagy-Britanniának, miután tavaly elhunyt II. Erzsébet, minden idők legtovább uralkodó brit királynője. III. Károlyt feleségével, Kamillával együtt koronázták meg. Ezzel ő lett az Egyesült Királyság és további 14 nemzetközösségi királyság, többek között Kanada, Ausztrália és Új- Zéland uralkodója, valamint az anglikán egyház feje.
Háború Izraelben
Október 7-én a palesztin Hamasz nevű szervezet összehangolt támadást indított Izrael ellen. Rakétákkal támadták az országot. Terroristák nagy számban hatoltak be Izrael területére is, ahol brutálisan meggyilkoltak 1200 civilt és elraboltak 240-et, köztük csecsemőket, gyerekeket. Erre válaszul Izrael hadat üzent a Hamasznak, amely a Gázai övezet tényleges vezetője. Izrael azóta folyamatosan támadja Gázát, ahol körülbelül 2 millióan élnek, a legtöbben palesztinok, és ennek a támadásnak rengeteg civil áldozata van. A felek közti tűzszünetekben megkezdődött a túszok szabadon engedése, cserébe Izrael is elengedett számos általa fogva tartott palesztint. Izraelnek az a célja a háborúval, hogy az összes túszt kiszabadítsa és felszámolja a Hamaszt, amit terrorszervezetnek tart. Az izraeli-palesztin konfliktus gyakorlatilag azóta tart, amióta az első zsidó telepesek újra megjelentek itt a 19. század végén. Azóta állandó vita tárgya, hogy ki tarthat igényt erre a földterületre, a vita pedig azután fajult el és vált többször háborúvá az elmúlt évszázadban, amióta Izrael önálló, független állam lett. Palesztina ugyanis nem lett önálló állam, létezését számos ország nem ismeri el.
Magyarország ott lesz a 2024-es foci-Eb-n
Idén ősszel a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a következő Európa-bajnokságra, miután első helyen végzett a selejtező-csoportjában. A válogatott utoljára 2016-ban szerepelt az Eb-n, akkor a legjobb 16 közé került a csapat. A 2024 márciusi Európa-bajnokságon 24 csapat vesz majd részt, köztük az Eb-t rendező Németország is.