A hétvégén a jó idő mellett a választásoké lesz a főszerep. Ez egyébként egyáltalán nem rossz és unalmas dolog. Ha egy országban vannak választások, az azt jelenti, hogy az emberek beleszólhatnak az őket érintő döntésekbe. Vasárnap például a helyi önkormányzatok tagjait választjuk meg, valamint azokat az embereket is, akik az Európai Parlament tagjaiként képviselik az országot. Hamarosan ti is szavaztok majd, ezért készítettünk egy „kisokost” azokról a választásokkal kapcsolatos dolgokról, amikről sokat fogtok még hallani, és amikkel a hírek is tele lesznek a következő napokban.
Választókerület, szavazókör
A választókerületek azt a területet jelölik, ahol a szavazás zajlik. Egy választókerület az országgyűlési választáson egy képviselőre szavazhat. Egy ország, megye vagy város több választókerületre bomlik, általában a lakosság eloszlásával arányosan. De lehet, hogy egy város egyetlen választókerület is egyben. Budapesten 23 kerület van, de ez csak 18 választókerületet jelent. A választókerületekben több szavazókör van, ezek többnyire mindenki által ismert és könnyen megközelíthető helyeken vannak, például iskolákban. Egy szavazókörhöz legfeljebb 600 ember tartozik.
Szavazólap
Vasárnap két szavazáson vesznek részt az emberek egyszerre, ennek megfelelően több szavazólapot is kapnak. Attól függően, hogy ki hol él, 3-8 szavazólapot is ki lehet tölteni.
A legkevesebb lapot a megyei jogú városokban élők kapják majd, nekik csak a
- polgármesterre,
- a helyi képviselőkre
- az EP-listára kell majd szavazni.
A legtöbb szavazólapot azok kapják, akik Budapesten élnek. Itt szavazni lehet
- a főpolgármesterre,
- a kerületi polgármesterre,
- egy fővárosi listára (az ezen szereplő pártok alkotják majd a főváros „parlamentjét”, a közgyűlést),
- a helyi egyéni képviselőre a kerületi önkormányzatban,
- az EP-listára.
És ha még ezen felül valaki kérte azt is, hogy a nemzetiségi önkormányzatokról is dönthessen, az még plusz három szavazólapot jelent. A szavazólapokat persze nem muszáj mind kitölteni.
Érvényes/érvénytelen szavazat
Egy szavazat akkor érvényes, ha azt jól láthatóan, a szabályoknak megfelelően tollal ikszelték be a szavazólapon. Az iksz rajzolása azért jó megoldás, mert a vonalaknak keresztezni kell egymást. Szóval lehet akár kereszt is. Minden más érvénytelen lesz, nem lehet tehát smiley-val, virággal vagy szívecskével szavazni. Akkor is érvénytelen a szavazás, ha egynél több helyre tesz az ember ikszet, vagy ha nem jelöl meg semmit.
Választási és szavazatszámláló bizottság
Ezek a bizottságok vigyáznak arra, hogy a választások rendben menjenek, és ők azok, akik megszámolják a szavazatokat. A tagjaikról a helyi képviselő-testületek döntenek, illetve bekerülnek a bizottságokba azok is, akiket a választáson induló jelöltek és pártok küldenek. A legjobb az lenne, ha minden bizottságban ülne minden párt egy-egy megbízottja, de ez sokszor nem így alakul. A bizottság tagjainak a szavazáskor már nem szabad a saját pártjukat reklámozni, sem pedig más módon segíteni vagy nyomást gyakorolni a szavazóra, mert az választási csalásnak minősül.
Mozgóurna
Minden 18 év feletti magyar állampolgárnak joga van szavazni, még akkor is, ha beteg vagy mozgásképtelen. Ilyenkor lehet kérni azt, hogy egy szavazóurnát vigyenek el neki, ahol szavazhat. Mozgóurnák mennek például az idősek otthonába és a börtönökbe is, ezeket a helyi választási vagy szavazatszámláló bizottságok tagjai szállítják ki.
Választási csalás
Választási csalások mindenhol, minden országban előfordulhatnak. Magyarországon is gyakori, és elég változatos módon történik. Az egyik leggyakoribb a szavazatvásárlás, amikor valaki fizet azért a választónak, hogy neki megfelelően ikszeljen. A láncszavazás ehhez hasonló, itt viszont már több csaló van. Az első megkapja a szavazólapot, kiviszi, és kint kitölti. A második már ezt viszi be, és teszi az urnába, majd a saját szavazólapját kiviszi, és így tovább. Néha előfordul, hogy egy szavazólap egy másik szavazókör urnájába kerül.
Szintén elő szokott fordulni a voksturizmus. Ez azt jelenti, hogy egy településre a választás előtt bejelentkezik egy csomó új „lakos”, akik aztán szavazhatnak a helyi választáson. Ez kisebb településeken még inkább feltűnő. A 2018-as országgyűlési választáson például egy pici faluban, ahol 27 választópolgár élt, a választás előtt hirtelen 98 új választó kért lakcímet. Ezek a lakcímek általában olyan épületekbe szóltak, amik üresen állnak vagy lakhatatlanok. De nemrég például kiderült, hogy egy I. kerületi 77 fős idősek otthonába 840 venezuelai menekült van bejelentve. Mivel az önkormányzati választáson csak a lakcím számít, az állampolgárság nem, ez a tömeg jelentősen befolyásolhatja a helyi eredményt, amennyiben elmegy szavazni.
Csalásnak számít a szavazók szervezett szállítsa is, ilyenkor az is előfordult már, hogy az embereket egyenesen a fülkébe kísérték, és megmondták, kire szavazzanak. De történhet csalás a bizottságok részéről is. Ilyen, amikor a fel nem használt szavazólapokat utólag kitöltik és beteszik az urnába, vagy ha érvénytelenítik mások szavazatát, például azzal, hogy még egy ikszet tesznek rá.
Végeredmény
Nálunk a választás napján reggel hat és este hét között lehet szavazni. Ezután megszámolják a szavazatokat a szavazókörökben, majd ezeket is összesítik. Az önkormányzati választások eredményét viszonylag gyorsan össze lehet számolni, így ennek végeredménye még vasárnap este várható. Az EP-választás kicsit más, mert itt meg kell várni, hogy az utolsó szavazókörök is bezárjanak. Olaszországban lesz vége legutoljára az EP-választásnak, ott este 11-ig lehet voksolni. Amíg ez tart, nem lehet egy tagállamban sem nyilvánosságra hozni az EP-választás eredményét, így az összesített végeredményre inkább hétfőn lehet számítani.