1956. október 23-a és az azt követő néhány hónap alaposan felforgatta nemcsak a forradalomban aktívabban részt vevő gimnazisták, hanem az általános iskolások életét is. Ahogy kitört a forradalom, az iskolákat bezárták. Budapesten nem volt biztonságos az utcákon járni, sok szülő nem is engedte el a gyerekeket otthonról. Több iskola erősen megrongálódott a harcokban. Ráadásul nagyon sok helyen nem is volt mivel közlekedni, a villamosokból például úttorlasz lett. Mindez két pesti fiú, az akkor 13 éves Kovács János és a vele egy házban lakó barátja, a 12 éves Csics Gyula naplójából derül ki.
1956. október 24.: „A kapuból még láttam, hogy 10 orosz tank akart a studióhoz menni, de a tömeg elé dűtött egy hatos villamost. Utána anyuval elmentem megnézni, hogy mi újság a kőrúton? Láttuk a Szikra égő könyveit. Én ugyan sajnáltam a sok jó könyvet, de mindenki azt mondta, had égjen. Liptai aki itt lakik az átjáróban és velem jár a Kígyósihoz lopott is két könyvet.”
A két gyerek naplójából készült egy animációs dokumentumfilm is, amit a YouTube-on meg is nézhettek. Persze a naplót ne úgy képzeljétek el, hogy a gyerekek szóról szóra azt írták, amit most a történelemkönyvekben olvashattok. Ők ugyanúgy próbálták élni az életüket, ahogy addig: fociztak, hegedülni tanultak, diafilmeket néztek, tervezgettek, ezek mind benne vannak a naplóban. Csak közben a háttérben ott zajlott egy forradalom. Ők pedig várták, mikor lehet újra iskolába járni.
Október végén már úgy nézett ki, hogy akár november 5-én, hétfőn újraindulhat a tanítás, de aztán mégsem így lett. November 4-én bevonultak a szovjet csapatok Magyarországra. Elfogták a forradalom miniszterelnökét, Nagy Imrét, és új kormány alakult, Kádár János vezetésével. A fővárosban még folytatódtak a harcok, és országos sztrájk kezdődött. Az iskolákat pedig határozatlan időre zárva tartották.
December elején megpróbálták ismét beindítani az oktatást, egyelőre napi egy órát terveztek megtartani. De sok helyen újra tüntetéseket szerveztek, már az új kormány ellen, ezt pedig nagyon véres megtorlásokkal próbálták leállítani. Így továbbra is lehetetlen volt iskolába járni.
1956.december 6.: „Este Putzer néni lejött, és azt mondta, hogy látta a tüntetőket. Mesélte, hogy volt egy csoport tüntető, akik Kádár mellett tüntettek. Ezek vörös zászlókat vittek. A másik tüntető csoport, aki Kádár ellen tüntetett, a Nyugatinál megdobálta a talán 150 főből álló kommunista csoportot. Erre a kormány ávósokat „rendőröket” küldött ki és ezek vagy 100 embert agyonlőttek. Este apu hozott egy csomag cukrot és egy Mikulást.”
1956 tele különösen hideg volt. Január 7-én viszont végre elindult az oktatás Budapesten. Igaz, nem lehetett minden úgy, mint korábban. A gyerekek és tanárok egy része külföldre vagy vidékre menekült, sok tanárt le is tartóztattak. Az orosz nyelvet kötelező lett tanítani. A tanárhiány miatt viszont megemelték a tanárok fizetését.
A vidéki iskolák is megszenvedték a forradalmat, sok helyen 3-4 hetes kiesés volt, de voltak kisebb települések, ahol csak 2-3 napig volt zárva a suli. Itt is inkább csak azért, mert a gyerekek nagy részét nem engedték el otthonról. Volt olyan iskola, ahol azért kellett szüneteltetni a tanítást, mert nem volt tüzelő, és olyan is, ahova a tömegközlekedés szétesése miatt nem lehetett bejárni. Az oktatás rendje vidéken is nagyjából tavaszra állt helyre.
tanarnocafe.hu, tani-tani.info, mult-kor.hu, nfi.hu,
Kiemelt kép: Wikipedia