Nem ritka, hogy azok, akik új városban kezdik az egyetemet, kollégiumba költöznek – 18-19 évesen. Más tészta, ha az ember fia vagy lánya 14 évesen költözik egy másik városba, hogy a családi fészek helyett néhány évig egy kollégiumban tengesse a napjait. Ez a fajta élet nem mindenkinek való, és ezzel semmi baj sincs. Ennyi idősen borzasztóan nehéz elszakadni a családtól és egy teljesen új közegben megtalálni a helyedet. De ez nem jelenti azt, hogy a kollégium nem lehet életed egyik legszebb kalandja.
Az, hogy valaki élvezi-e, szereti-e a kollégista életet, nem csak rajta múlik. Rengeteget számít, hogy milyen emberek lesznek a szobatársai, a nevelői. Ahogy mondani szokták: ki kell fogni. Sem rábeszélni, sem lebeszélni nem akarunk senkit a kolis létről. Ez egy őrülten fontos döntés, amit a szüleiddel kell meghoznod, mert ők ismernek téged annyira, hogy felmérjék, milyen a személyiséged, mennyire sérülnél, ha nem találkoznál velük minden nap. Arról is beszélnetek kell, hogy van-e visszaút, ha mégsem érzed jól magad a kollégiumban. Neked is könnyebb, ha úgy érzed, hogy nem kell mindent egy lapra feltenned. Abban viszont segíthetünk, hogy írunk kicsit ennek az életnek az előnyeiről és a hátrányairól.
A család hiánya
Az első időszak a kollégiumban szinte mindenkinek fájdalmas. A legtöbb embernek nagyon hiányzik a családja, a közös családi étkezések, a programok, a játék a testvérekkel. Lehet, hogy a kapcsolattartás is nehézkesebb, és rosszul eshet, hogy nem ölelheted meg bármikor a szüleidet.
DE. Mindenki, akivel együtt élsz, ugyanebben a cipőben jár. A társaidnak is honvágya van, és rengeteget segít, hogy olyannak beszélhetsz az érzéseidről, aki tökéletesen megérti azokat. Gyakori, hogy a kollégiumokban életre szóló barátságok köttetnek, hiszen mégiscsak egyfajta családként működtök azokkal, akikkel együtt élsz. És ez óriási támogatást jelent a viharos kamaszévek alatt.
Az élettér
Az élettered, ahová pakolhatsz, általában egy ágyneműtartó, egy szekrény és egy polcocska. Fegyelmezettségre van szükség ahhoz, hogy elférj ilyen kis helyen. Ráadásul szinte alig van lehetőséged arra, hogy elvonulj és egyedül legyél egy kicsit a gondolataiddal. Lehet, hogy olyanokkal kerülsz egy szobába, akikkel nem jössz ki jól. Lehet, hogy a táskájukban rohad a szendvics, lehet, hogy nem fürdenek rendesen, éjjel hangosan horkolnak vagy üvöltve telefonálnak.
DE. Van abban valami különleges, hogy minden örömödet és bánatodat megosztod másokkal. A kollégiumokban rengetegféle ember lakik, rengetegféle háttérrel, gondolattal és szokással, és ezt nem hagyhatod figyelmen kívül. Hátrány, de előny is, hogy sosem vagy egyedül, mert már korán megtanulsz közösségben létezni, toleránsnak lenni és alkalmazkodni másokhoz. Ez pedig elképesztő előnyt jelent később, akár a továbbtanulásnál, akár a munkakeresésnél.
A tanulás
Nagyon zavaró lehet, ha este egy fontos dolgozatra készülsz, de a szobádban elszabadult a pizsiparti. A legtöbb kollégiumban van tanulószoba, de az sincs mindig nyitva. Könnyen eleged lehet, ha szeretsz csöndben, zajmentesen tanulni. Pláne, hogyha olyan típus vagy, aki meg-megszakítja a magolást egy kis pihenéssel, kajával, sétával. A kollégiumban nem te döntesz arról, hogy mi a sorrend, hiszen adott időpontokban adott helyeken kell lenned: délután a szilenciumon, este pedig, takarodó után a szobádban.
DE. A kollégiumban szinte soha nem fordulhat veled elő, hogy egyedül maradsz a leckéddel. Mondhatni helyben van a segítség. Beszélhetsz a társaiddal vagy a nevelőiddel, ha bizonyos feladatokat nem értesz, és akár este tízkor is átszaladhatsz másokhoz, ha nincs meg egy jegyzeted. Szintén előny lehet, hogy a fölötted járó diákok már túl vannak egyes tananyagokon, szóval sokféle magyarázatot és támogatást kaphatsz a tanuláshoz.
Az étkezés
A kollégiumok hagyományosan nem a Michelin-csillagos fogásokról híresek: a száraz kifli és a két karika parizer reggelire nem biztos, hogy mindenkinek elég. Különösen bonyolult a helyzet, ha valamilyen ételallergiád vagy érzékenységed van. Sok erőfeszítést igényel, hogy ezekre te is mindig külön figyelj. A kollégistáknak jut ugyan némi zsebpénz, de a mostani árak mellett nem biztos, hogy nem maradsz éhen csütörtök este, ha vacsorára halrudat kaptál, pedig utálod a halat.
DE. Az biztos, hogy a kollégium fejleszti a túlélőösztöneidet. És persze a kreativitásodat. Megtanulod értékelni a szekrényben lapuló konzervkollekciódat, és gigantikus örömet érzel, akárhányszor előkerül egy zacskós leves vagy egy vízforralóban főtt virsli. A vasárnapi közös vacsorák pedig – ahol előkerülnek az otthonról hozott sütik, ételek, és vígan csereberéltek – arra tanítanak, hogy jó megosztani egymással ezeket az élményeket és teli szájjal röhögni valamin egy lekváros fánk fölött.
Te kollégista vagy? És szereted vagy utálod? Gondolkodtál rajta, hogy esetleg kollégiumban lakj a középiskolában? Írd meg nekünk a belső üzenetküldőben!