Nehéz elképzelni, milyen lesz a Föld ezer év múlva. Már csak azért is, mert folyamatosan változunk, fejlődünk, és nem tudhatjuk, hogy néhány év, évtized esetleg évszázad múlva feltalálunk-e valamit, ami alapjaiban fogja megváltoztatni a világot. Ezer évvel ezelőtt Európában hódítások és háborúk dúltak. Magyarországot pedig épp csak megalapította István király. Ekkor még senki nem tudhatta, hogy egyszer majd egy kis kütyün fogod nézni azt a videót, amit a világ túloldalán töltött fel egy influenszer. Ráadásul egy olyan kontinensen, amiről akkoriban még fogalmuk sem volt az itteni embereknek.
Ezer év egy bolygó életében nagyon rövid idő, de az emberiség fejlődése szempontjából iszonyú hosszú. Ráadásul azt is látjuk, hogy elég egy apró változás, és az fenekestől felforgat mindent. Az okostelefonok, a közösségi média néhány év alatt megváltoztatták a világot. Huszonöt éve még csak elképzelni sem tudtunk volna ilyesmit.
A jövőt nem lehet pontosan megjósolni, de lehetséges forgatókönyveket fel lehet vázolni. Vannak olyan tudósok, a jövőkutatók, akiknek az a dolga, hogy adatokat elemeznek és összefüggéseket kutatnak, amik előrevetítenek lehetséges történéseket. Ezek persze annál pontosabb előrejelzések, minél rövidebb az az idő, amit előre kell jelezni. De azt már most is lehet tudni, hogy vannak olyan tényezők, amik biztosan alakítani fogják a bolygó következő ezer évét.
Mitől változhat meg a Föld?
A Földre biztosan hatnak majd a természetes folyamatok és ciklusok. Ilyen például a bolygó forgása és a keringése a Nap körül. A Föld forgástengelye és a pályája is változik, időnként közelebb, máskor távolabb kerül a Naphoz. Ez pedig befolyásolja az időjárást és a klímát. Felmelegedést és jégkorszakot is okozhat. Persze az ilyen változásokhoz rengeteg idő kell, nem is biztos, hogy a következő ezer évben érezni lehet majd ezek hatását.
Előfordulhat viszont olyan vulkánkitörés, ami komolyan hathat a bolygóra. Ilyen volt már korábban is, például a 15-18. század közötti kis jégkorszakot is egy óriási tűzhányó kitörése okozhatta. Ekkor hatalmas mennyiségű részecske került a légkörbe, és ezek visszaverték a nap sugarait. Ez okozta például azt, hogy évszázadokon keresztül annyira hideg volt télen, hogy Európában rendszeresen befagytak a nagyobb folyók. A nyarak hűvösek voltak, ettől csökkent a termés is. Sok északi település ekkor el is néptelenedett.
Ami viszont ennél is jobban hatni fog a Földre, az az emberiség. Mi pedig egyelőre nem vagyunk valami jó gazdái a bolygónak, ráadásul egyre többen, 7,5 milliárdan élünk rajta. Száz évvel ezelőtt ez a szám még „csak” kétmilliárd volt. És mivel egyre többen vagyunk, egyre több élelmiszerre van szükségünk. Ezért kivágjuk az erdőket, és egyféle növényt termesztünk hatalmas, összefüggő területeken. Ettől egyre kevesebb a vadon élő állat és rovar, megbolygattunk évmilliók óta működő rendszereket, táplálékláncokat. Olyan tüzelőanyagot használunk, amik nem újulnak meg. Ezek ráadásul káros anyagokat juttatnak a levegőbe, amik erősítik a Föld felmelegedését és ez klímaváltozást okoz. Emellett nagyon gyorsan feléljük a bolygó forrásait, most úgy élünk, mintha két bolygó táplálna minket.
A jövő sötét, de nem reménytelen
A jó hír viszont, hogy egyre többen felismerik azt, hogy ez így nem mehet tovább, és a Földön nagyon sokan tesznek azért, hogy ez változzon. Persze vannak folyamatok, amiket már megállítani nem lehet, de lassítani talán igen. Ehhez pedig már most is számos technológiai újítás és eszköz áll a világ rendelkezésére. És simán elképzelhető, hogy annyit fog fejlődni a tudomány, hogy az energiatermelés, a közlekedés, az élelmiszertermelés olyasmi lesz, amit ma csak képregényekben és filmekben láttok. És az sem kizárt, hogy ezer év múlva már meglesz az a bolygó, ahova át tudunk költözni, ha kell.
A tudósok persze egészen különbözően látják a jövőt, vannak, akik egészen optimisták. Egy Michio Kaku nevű elméleti fizikus és jövőkutató például azt gondolja, hogy az emberiség akár már 100 éven belül eljuthat arra a fejlettségre, amikor a bolygó összes lakója tiszta megújuló energiát használ majd. Szerinte az emberiség képes lesz arra, hogy a Föld klímáját szabályozza. Stephen Hawking, a világhírű fizikus ennél jóval sötétebben látta a jövőt. Szerinte a túlnépesedés és az ebből fakadó túlzott fogyasztás miatt a Föld 500 év múlva már egy lakhatatlan sivatag lesz. Ő azt gondolta, hogy az egyetlen menekülési út az, ha gyorsan meghódítunk és lakhatóvá teszünk egy másik bolygót.
Viszont még ezek a tudósok sem vették számításba a mesterséges intelligencia gyors fejlődését. Ez a terület olyan elképesztő sebességgel fejlődik, hogy el sem tudjuk képzelni még, mi mindenre képes. És persze azt sem, hogy milyen módon és mértékben fogja befolyásolni a jövőnket. Megkértük a MI-t, hogy rajzolja le, milyen lesz egy város 3024-ben. Szerinte ilyen. De még az is előfordulhat, hogy az akkor élő emberek jót fognak mosolyogni ezen a képen.
theconversation.com, washingtonpost.com, science.com
A fenti kérdést egy Kispolgár tette fel a szerkesztőségnek a Miért? rovatban. Szerencsések vagyunk, mert már sok jó kérdést kaptunk, és most téged is arra bátorítunk, hogy keress minket azzal kapcsolatban, ami érdekel! A részleteket ide kattintva találod.