Az iskolai menzakaja nem arról híres, hogy őrjítően finom. De hát ilyen a közétkeztetés. A közétkeztetés egy olyan szolgáltatás, ami biztosítja, hogy rendszeresen kapjanak enni az emberek például az iskolákban, az önkormányzati nyári táborokban vagy a kórházakban.
Ezt egy rendelet szabályozza: nem úgy működik a dolog, hogy Gizi néni a konyhán a homlokára csap és kitalálja, hogy ma pörkölt lesz. Szabályok írják elő, hogy mennyi húsnak, zöldségnek, tejterméknek kell az asztalra kerülnie, hogy mennyi kalóriát tartalmazhatnak az ételek, és még azt is, hogy azok mennyire lehetnek sósak vagy cukrosak.
A közétkeztetés lebonyolítását különféle cégek intézik. Az egyik ilyen, a Hungast 800 iskola 120-130 ezer diákjának mindennapi betevőjéért felel. A cég néhány embere évekkel ezelőtt Svédországba látogatott, hogy megnézze, hogy működik az országban a közétkeztetés.
Az ottani gyerekek nem állnak sorban a tálcákkal, hogy megkapják az eddmeglevest és a káposztafőzeléket, hanem a pultok között mászkálnak, és elveszik, amit megkívánnak. Azaz svédasztalos ebédet fogyasztanak. De hívják még szabadszedéses módszernek is.
A cég emberei, azok alapján, amit Svédországban láttak, itthon is elkezdtek kísérletezgetni. 2023 tavaszán 24 iskolában állítottak fel pultokat, hogy a gyerekek onnan válogathassanak. Később, ősszel még 40 iskolára terjesztették ki a projektet.
A cég nemrég bejelentette, hogy a kísérlet sikeres volt. Szerintük Magyarországon is jó lenne bevezetni a svédasztalos iskolai étkeztetést, sőt, úgy vélik, mindez forradalmat hozhat a közétkeztetésben.
A cég szerint a kísérlet során az ételmaradék mennyisége majdnem a felére csökkent. Ráadásul ezzel a módszerrel meg lehet tanítani az iskolásokat arra, hogy mindig csak annyit szedjenek, amennyit meg bírnak enni – hogy ezzel se pazaroljanak.
Magyarországon a közétkeztetésben az étel 27 százalékából lesz hulladék, vagyis az évi 200 ezer tonnából több mint 50 ezer tonna válik szemétté, ami nagyon magas szám.
A kísérletben részt vevő egyik iskola igazgatója elmondta, hogy a gyerekek korábban ugyanazt az adagot kapták, még akkor is, ha egyáltalán nem kívánták. A svédasztalnál ezzel szemben szabadon válogathatnak. A következő tanévben még több iskola csatlakozik a projekthez, így mintegy 24-25 ezer diák ehet majd svédasztalról. (MTI)