A Kispolgár hűséges olvasói észrevehették, hogy minden reggel jelezzük, milyen idő lesz. És hogy elég gyakran tévedünk. Most magyarázkodni fogunk, hogy ez miért van.
Természetesen nem mi magunk találjuk ki az előrejelzést. Ezzel szakemberek, meteorológusok foglalkoznak, mi az ő jóslatukat adjuk tovább. Ez egy nagyszerű szakma, és ha érdekel a földrajz meg a fizika, te is gondolkodhatsz azon, hogy meteorológus leszel. Akkor majd te verhetsz át mindenkit!
A meteorológusok a rendelkezésükre álló adatokból számolják ki, mi várható. Ilyenek a műholdképek, az időjárást figyelő állomások adatai, a radarok képe. Például ha nyugatról fúj a szél, és Ausztria fölött marha nagy esőfelhők gomolyognak, akkor elég valószínű, hogy nálunk is esni fog. Kiszámítják, hogy ilyen szélsebesség mellett mikor ér ide a zuhé, és az lesz az előrejelzés.
A fizika elég megbízható tudomány. Ha egy golyó lefelé gurul egy lejtőn, a fizikus pontosan meg tudja mondani, mikor ér le, és milyen messzire jut. Sőt, egy ágyúgolyó vagy űrhajó pályáját is ki tudják számolni. Miért ilyen trehány mégis az időjárás-jelentés?
Golyók a zongorában
Nos, az időjárás nem igazán hasonlítható egy lejtőn guruló golyóhoz. Inkább úgy képzeld el, hogy egy részeg ember beborít egy vödör golyót a zongorába. Na azt már nem olyan egyszerű kiszámítani, hogy melyik golyó hol lesz a végén.
Rengeteg esemény kölcsönhatásából alakul ki, hogy milyen idő lesz. A felénk haladó felhő hozhat esőt – ha megfelelő magasságban és hőmérséklettel ér ide. De lehet, hogy fennakad a hegyeken, vagy eloszlik a szélben. Vagy korábban kicsöpög belőle a víz. Ami reggel nagy havazásnak néz ki, azt keresztülhúzhatja egy hirtelen nyomásváltozás vagy a szélirány módosulása. Ezért történhetett meg, hogy néha nagy esőt ígértünk reggel, aztán egy csepp sem esett.
A meteorológusok nagy teljesítményű számítógépekkel igyekeznek modellezni a várható időjárást. Ezeket a modelleket évtizedek alatt dolgozták ki és javítgatták. Csakhogy mára eléggé megváltozott a Földön a klíma. Olyan folyamatok indultak el, amelyek azelőtt nem voltak, vagy másképp működtek. Hiszen harminc éve még az volt a normális, hogy télen általában hó fedi a tájat, és nálunk nyáron sincs 32 foknál melegebb. A klímaváltozás új jelenségeket hozott, amelyekről még nem tudunk eleget ahhoz, hogy megbízhatóan számoljunk velük. Ilyenek például az egyre gyakoribb szupercellák: brutális zivatarok, amelyek egészen kis területen jelentkeznek csak, miközben máshol strandidő van.
Az időjárás úgynevezett kaotikus rendszer, jellemzője a káosz, az összevisszaság. A számítógépek és a tudomány állandó versenyfutásban próbálja utolérni és feltérképezni. Talán te leszel az, aki egyszer majd megmondja tévedhetetlenül, milyen idő lesz. Vagy az, akit mindenki átkoz, mert már megint tévedett. Mi azért továbbra is megírjuk minden reggel, mi a jóslat. De nem kell mindent elhinni! És ez nemcsak az időjárásra igaz.