Kicsi rovar, ami csúnyácska, nem csíp, szúr vagy harap, de ha kergeted, agyonnyomod, akkor büdös. Mi az? A poloska. Na nem az ágyi, mert az csíp. Most nem róluk lesz szó. Hanem a vándorpoloskákról.
Annak ellenére, hogy az embert nem bántják, rengetegen undorodnak tőlük. Ennek sok köze lehet a szagukhoz, nem véletlenül becézik őket büdösbogaraknak. De a rendszertanban ők nem bogarak, hanem szipókások, illetve félfedelesszárnyúak. A bogarak régi magyar neve a fedelesszárnyú, szóval a poloska tulajdonképpen félbogár.
Ahogy csökken a hőmérséklet, jönnek az őszi napok, ezek a kis ízeltlábúak tömegesen indulnak el a lakásokba, házakba téli szállást keresni, és ott hallatják koppanó hangjukat. Ez persze csak kellemetlenség ahhoz képest, amit a mezőgazdaságban okoznak, mert elég sok mindent megesznek, így aztán kárt tesznek a termésben.
A bűzt egyébként védekezésképp nyomják az orrunk alá, ezzel próbálnak minket eltántorítani attól, hogy kilapítsuk őket. Ennél fontosabb, hogy a ragadozóknak is büdösek, így azok legfeljebb egyet esznek meg életükben, aztán megfogadják, hogy ezt soha többé.
Ami a hazai poloskainváziót illeti, érdekes, hogy két invazív (tehát nem őshonos) faj az, ami a gondot okozza. Ez a zöld vándorpoloska és a barnás színű márványpoloska. Nem véletlen, hogy keresik a meleget, mert Kelet-Afrikából és Kelet-Ázsiából származnak.
De hogy jutottak ide? A Kelet-Ázsiából származó márványpoloskát főleg emberek hurcolták be (turizmussal, kereskedelemmel, utazással), de valószínűleg a barnákkal egyetemben a klímaváltozás okozta enyhébb telek miatt maguktól is jöttek.
A márványpoloska az, ami a leginkább elterjedt a városban, a zöldes társa inkább a természetben szaporodik. A betolakodókra jellemző minden fajnál, hogy ha a körülmények jók nekik, akkor a honos rokonaiknál sokkal gyorsabban elkezdenek szaporodni. Ez történik a poloskákkal és a tigrisszúnyoggal is.
Dr. Torma Attila, az Ökológiai Kutatóközpont biológusa a 24.hu-nak azt mondta, hogy a rossz hír az, hogy a klímaváltozás miatt mindkét poloskafaj kétgenerációssá válhat nálunk. Ez azt jelenti, hogy az adott évben lerakott petéknek van idejük kifejlődni, és a második generáció is petéket rak.
A poloskáknak sajnos nincs nagyon hasznuk, károkat viszont okoznak. A gyümölcs, zöldség megzabálásán kívül ha tömegesen megjelennek, az erdőket is pusztíthatják. A nyáluktól ugyanis a növények egyes szövetei elhalnak. Zöldséget és gyümölcsöt is így esznek, elcsoffasztják a nyálukkal, ahogy kiszívják belőlük a nedvet.
De hogyan tudunk ellenük védekezni a lakásban? A rövid válasz az, hogy sehogy. De mérsékelni az inváziót, na meg az agyoncsapásukkal járó bűzt azért lehet. Mondunk is pár tippet:
- A poloskák rést keresnek, azokon keresztül is jönnek be. Nem árt a lakásban ezeket betömni.
- Vonzza őket a fény, így este is érdemes behúzni a függönyöket (ha nincs szúnyogháló).
- Állítólag utálják a fokhagymát. Vízben elkevert fokhagymaporral befújhatjuk az ablakokat.
- Ha nem akarjuk az orrfacsaró bűzét szagolgatni, érdemes valamivel befogni (pohárral és alácsúsztatott papírral például), majd a vécén lehúzni.
- Ha erkélyen szárítjuk a ruhákat, rázzuk ki őket, mielőtt bevinnénk. Szeretnek rajtuk megtelepedni a poloskák. (24.hu/ greendex.hu)