A címben szereplő kérdést tőletek kaptuk. Ugyan nehéz egyéni ízléseket magyarázni (van, aki szívesebben eszik brokkolit, mint palacsintát), de sokszor tényleg igaz, hogy az egészségtelen kaját finomabbnak érezzük. És persze az sem mindig egyértelmű, hogy melyik kaja számít egészségesnek, és melyik nem.
Az, hogy mi ízlik, sok mindenen múlik, és az életünk során még változhat is az ízlés. A szánkban több ezer ízlelőbimbó van. Vannak, akiknél ezek érzékenyebbek, belőlük lesznek a válogatósabb emberek. De azt is megfigyelhettétek már, hogy nemcsak a nyelvünk az, ami befolyásolja az ételek ízét. Amikor megfáztok, és be van dugulva az orrotok, az ételeknek is elmegy az íze. Ez azért van, mert az ízek alakulásáról a szaglás is tehet. Sőt, megfigyelték azt is, hogy a tányér vagy a pohár színe is befolyásolhatja azt, hogy mennyire ízlik a benne lévő étel. És van olyan is, akinek az étel jobban ízlik, ha fém vagy műanyag kanállal eszi, és nem fából készült evőeszközzel.
Enni kell, evés nélkül nem maradnánk életben. Az emberiség fejlődése során az ízérzékelés arra volt jó, hogy a túlélést segítse. A zsíros vagy édes ételek több energiát adtak, ezek pedig kellettek ahhoz, hogy a hideget vagy a hosszabb éhezést is elviseljék az őseink. Épp ezért fut bennünk egy ősi program arra, hogy a zsíros és cukros ételeket válasszuk. Le kellett csapni a tápanyagra, mert másnap nem biztos, hogy lesz mit enni! Csakhogy ma már van csoki és csipsz másnap is…
Ráadásul ezek az ételek örömet is okoznak, mert az agyban olyan vegyületek szabadulnak fel tőlük, amik boldogságért is felelősek. Ezért van az is, hogy az emberek is szeretik jutalmazni magukat egy-egy finom étellel. Ez pedig az esetek túlnyomó többségében inkább egy cukros vagy zsíros étel lesz, és nem egy fincsi saláta. Bár biztosan van, aki ez utóbbit választja.
Mi a baj a zsíros és a cukros ételekkel?
A zsír és a cukor is olyasmi, amire a szervezetnek szüksége van. Az persze nagyon nem mindegy, hogy milyen zsír és milyen cukor kerül be a szervezetbe. És az sem, hogy az összes ételhez képest mennyi. Ahhoz, hogy a testünk megfelelően tudjon működni, kalóriákra, vagyis energiára van szükség. Meg persze mellette egy csomó más dologra, például vitaminokra, ásványi anyagokra, rostokra. Egy étel az összetevői alapján tartalmaz kalóriákat. És minél több bennük a cukor és a zsír, annál többet.
Nagyon sok olyan étel van, amiről talán nem is tudod, hogy tele vannak cukorral és zsírokkal. Ezekről pedig sokszor tévesen gondoljuk, hogy egészségesek. Például a reggeli gabonapelyhek, a gyümölcslevek, az ízesített joghurtok, az energiaitalok, de még a ketchup is sok cukrot tartalmaz. A gyorséttermi kaják, a csipszek, de a mogyoróvaj és a Nutella is tele van zsírokkal. És persze, hogy pont ezekből enne sokat az ember, mert hiszen ezek finomak.
Ráadásul az élelmiszeripar mindent elkövet, hogy ezeket válaszd. Az étvágygerjesztő reklámok, a péksütik illata a közértben, vagy akár az influenszerek kajafotói óriási hatással vannak az emberre. És ezek mind olyan ételek, amikhez gyorsan hozzá lehet jutni, nem kell a főzéssel vacakolni, sőt, egy mekizés vagy sütizés társas esemény is. Ha pedig a barátok hívnak, könnyen el lehet csábulni.
De ahogy már korábban említettük, mind a zsír, mind a cukor fontos a szervezetnek. A jó zsírok olyan ételekben találhatók, mint például az avokádó vagy a halak, a diófélék és az olívaolaj. Rossz zsíroknak tartják az állati eredetű zsírokat, és azokat a növényi olajokat is, amik megszilárdulnak szobahőmérsékleten. Ilyen például a pálmaolaj. A cukrok pedig a legtöbb gyümölcsben előfordulnak maguktól is, ezekkel sincs általában semmi baj. A feldolgozott, finomított cukorral annál inkább, ennek fogyasztását érdemes csökkenteni.
És ott vannak még az ízfokozók is…
Nagyon sok finom ételben mesterséges ízfokozók és aromák is vannak. Az ízfokozók olyan anyagok, amiktől jobbnak érezzünk az ízeket. Alapból nincs ízük, viszont úgy működnek, hogy „becsapják” az ízlelőbimbónkat. Miattuk sokkal erőteljesebb lesz az étel íze, ehhez pedig könnyű hozzászokni. Ezért is van, hogy sokszor már unalmasnak vagy olyan semmilyennek érezzük azokat az ételeket, amikből hiányoznak az ízfokozók. És ezért van az is, hogy előbb nyúl az ember egy zacskó csipsz, mint egy alma után.
Az ízfokozók miatt pedig sokszor többet is eszik az ember a kelleténél, mert hiszen a finom dolgokat nehezebb abbahagyni. Ezért könnyebb tőlük meghízni is. Ízfokozók nagyon sokféle ételbe kerülhetnek, az instant levesektől kezdve a konzervekig, a készételektől a péksüteményekig, így nehéz ezeket kikerülni. Viszont a jó hír az, hogy le lehet „szokni” róluk, és egy idő után már a természetes élelmiszereket is újra finomnak lehet érezni. Csak hagyni kell egy kis időt az ízlelőbimbóknak.
A leggyakoribb ízfokozó a nátrium-glutamát. Érdemes megjegyezni a nevét! Ha szeretnéd elkerülni, általában ezen a néven találod a termékek összetevői között.
(bien.hu, fitness.hu nyomán)