A féltékenység érzését előbb-utóbb mindenki átéli. De nem összekeverendő az irigységgel, ami azt jelenti, hogy arra vágyunk, ami másnak van, de nekünk nincs.
A féltékenység az, amikor úgy érezzük, veszélyben van a kapcsolatunk valakivel egy harmadik fél miatt. A féltékenység érzését főleg szerelmi, romantikus kapcsolatokra szokták használni, de lehetünk féltékenyek egy baráti vagy családi kapcsolatra is.
A féltékenység egy normális, emberi érzés, de csak akkor, ha ritkán és mértékkel üti fel a fejét. Ha állandóan féltékenykedünk, akkor minden bizonnyal túl alacsony az önbizalmunk, vagy szorongó kötődési mintánk van. Ez utóbbi azt jelenti, hogy bár nagyon szeretnénk kapcsolódni, nem tudunk, mert folyton attól rettegünk, hogy elhagynak, vagy átvernek minket. A szakemberek szerint ez leginkább a gyerekkora és a szüleinkkel való kapcsolódásra vezethető vissza. Hogy nekik mennyire sikerült minket szeretniük, dédelgetniük, és azt éreztetniük velünk, hogy biztonságban vagyunk.
A jó hír az, hogy ha el is harapódzik a féltékenykedés, tehetünk ellene. Ha komoly gondokat okoz, akár terápiával. De mi magunk is elkezdhetünk dolgozni rajta. Ugyanis a túlzott féltékenység az esetek nagy részében rólunk szól, nem pedig a másik emberről. Dolgozni pedig azért érdemes vele, mert a másikkal való kapcsolatunknak és nekünk is árt.
Ehhez fontos, hogy megértsük, honnan ered az érzés. Nézzük, mit mondanak a szakemberek.
Evolúció
A féltékenységnek is van evolúciós oka. Már az ősembernél is haszna volt, mégpedig abban, hogy segítsen biztosítani a saját és utódjai túlélését. Az ősember csoportokban élt, és minél több csoporttaggal volt jó a kapcsolódás, annál nagyobb eséllyel tudott fellépni a veszélyek ellen. Ezért nyilván féltékeny volt, ha úgy érezte, az egyik kapcsolatot valaki veszélyezteti.
A túlzott féltékenység viszont toxikus hatással van a kapcsolatokra. Mert egy egészséges kapcsolat alapja a kölcsönös bizalom. Ha folyton féltékenykedünk, azzal olyan viselkedést is tanúsíthatunk, ami a másik embernek terhes lesz. És úgy érezheti, megfullasztjuk az állandó kétségeinkkel, ellenőrzésünkkel.
Mit lehet tenni a túlzott féltékenység kezelésére?
Például meg lehet vizsgálni a helyzetet
A haverod valaki mással lógott, és te arra a következtetésre jutottál, hogy azt a másik embert akkor tuti jobban szereti nálad. De biztosan így van ez? Vagy csak te épp nem értél rá? Esetleg lehet, van egy olyan közös érdeklődésük, ami neked nincs, és arról szeretett volna beszélgetni. Vagy kosarazni volt kedve, amit te nem szeretsz.
Ha nem téged hívott egy progira, az biztos, hogy azt jelenti, hogy téged kevésbé szeret? Nem valószínű. Nem mindegy, mit mondunk magunknak egy helyzettel kapcsolatban. Mert saját magunkat mérgezhetjük vele.
Érdemes megnézni azt is, hogy a másik emberhez, vagy hozzánk van köze az érzésnek
Valóban veszélyben van a kapcsolat, vagy te érzed úgy, hogy „nem vagy elég jó”, pedig a másik valójában ennek semmi jelét nem mutatta? Esetleg túlzottan egy emberre koncentráltál, ezért más barátságokat, kapcsolatokat, hobbikat hanyagoltál? Egyetlen kapcsolódásra támaszkodni több szempontból sem jó. Az egyik az, hogy bizonytalanságba kergethet, függésbe taszíthat. Tágítsd az érdeklődésed emberekkel, hobbikkal, sőt, akár magaddal szemben.
Ha nem beszélsz a gondokról…
A nyílt kommunikáció elengedhetetlen egy jó kapcsolathoz. Ha kétségeid vannak, emészted magadat, érdemes a másik féllel ezt megbeszélni. Természetesen nem úgy, hogy letámadod, és a saját elképzeléseidet ráerőlteted. A „tudom, hogy azért csináltad, mert…” nagyon nem jó irány. Inkább érdemes a félelmeidről és kétségeidről beszélni.
Fontos megjegyeznünk, hogy minden testi és lelki fájdalommal fordulj egy megbízható felnőtthöz. Ne csak cikkekből és az internetről tájékozódj. Mert egy fájdalom, gond mögött lehet egy apró semmiség, ami elmúlik, de akár komolyabb baj is meghúzódhat, amihez mindenképpen szakember segítsége kell. Ha pedig lelki támogatásra van szükséged, de nem tudod, kihez fordulj, hívd bátran a Kék Vonalat a 116-111-en.