Hosszú ideje foglalkoztatja a tudósokat, hogy miért is olyan hosszú a zsiráfok nyaka. Amikor egy faj valamilyen tulajdonsága (jelen esetben a hosszú nyak) többféle célt is szolgálhat, nehéz kitalálni, hogy mi adhatta a kezdeti lökést.
Charles Darwin természettudós annak idején azt feltételezte, hogy a zsiráfok azért „növesztettek” méretes nyakat az idők során, hogy olyan faleveleket is megkóstolhassanak, amiket más fajok nem tudnak. Mivel a zsiráf több levelet tudott elérni, mint a többi állat, nagyobb esélye volt a túlélésre.
Létezett azonban egy másik magyarázat is. Ez az elmélet azt feltételezte, hogy a hím zsiráfoknak azért lett hosszú nyakuk, hogy könnyebben tudjanak megverekedni egy másik hímmel a nőstényért.
Egy új tanulmány most pontot tett az ügy végére. A Penn State University tudósai a fogságban és a vadonban élő maszáj zsiráfokról készült fotókat elemezték, és megállapították, hogy a nőstények nyaka és törzse arányosan hosszabb, mint a hímeké.
A hím zsiráfok ugyan 30 százalékkal nagyobbak, mint a nőstények, így a nyakuk is nagyobb. De a teljes testmérethez viszonyítva a nőstényeké a hosszabb nyak – így azt mégsem a hímek lehetséges párharca szülte az evolúció során.
A születéskor amúgy a zsiráfok arányait nem befolyásolja a nemük: a hímek gyorsabban nőnek, de csak akkor kezdenek el jelentős különbségeket mutatni a fiú, illetve a lányzsiráfok, amikor ivarérettek lesznek.
A pennsylvaniai tudósok szerint mégiscsak Darwin elmélete lehet a nyerő. Úgy gondolják, hogy a vemhes és a szoptató nőstények megnövekedett éhsége okozhatta a nyakmegnyúlást. A zsiráfok elég válogatósak, csak néhány fafaj levelét eszik meg szívesen. A nyakuk pedig lehetővé teszi a számukra, hogy elérjék a magas fák lombkoronáit.
A hímeknek egyébként valóban szélesebb a nyakuk – így abban is lehet valami, hogy ez előnyös, amikor megküzdenek egy nőstényért (a hímek a párharc során összecsapkodják a nyakukat). A következő kutatások ezért azt vizsgálják majd, hogy a szélesebb nyakú hímek több utódot nemzenek-e. (Science Daily, IFL Science)