Az már nyilván feltűnt, hogy amikor külföldre mentek, és a szüleitek készpénzzel fizetnek, akkor nem forintot húznak elő a zsebükből. Európában járva leginkább eurót. Száz euró nem száz forintot ér, hanem jóval többet, most majdnem 40 ezer forintot. Londonban megint másfajta pénz van, az angol font, amit ma 464 forintért adnak. És hogy melyik pénzért hány forintot kell adni, az szó szerint percről percre változik, persze nem feltétlenül látványosan.
Az átváltásnál ugyanis figyelembe kell venni azt, hogy épp mennyit ér az adott ország devizája, vagyis pénze. Ha például a mi forintunk kevesebbet ér, azaz gyengül, akkor egyre több forintot kell adnunk egy euróért. Miközben a limonádé változatlanul 1 euró Bécsben, a szüleidnek ugyanazért a limonádéért többet kell fizetniük forintban. És ehhez nem is kell átlépni a határt: amit a boltban veszel, annak jelentős része külföldről jön. A gyenge forint magasabb árakat hoz, mert többet kell adni belőle a lengyel tojásért vagy a szlovák sajtért.
Különféle pénzekkel sokan kereskednek világszerte. Ha valaki a megtakarítását dollárra váltja, akkor is ezt teszi: dollárt vesz a forintjáért. Például mert úgy számol, hogy a forint többet fog gyengülni, mint a dollár. Mások naponta többször is átváltják a pénzüket, és szerencsés esetben szépen keresnek ezzel. Egyes tőzsdecégek óriási vagyonokat mozgatnak így, néha akkorákat, hogy maga az átváltás is hatással lehet kisebb országok pénzére. Ez ellen jó védelem az euró. Azt a pénzt, amit 350 millióan használnak, sokkal nehezebb megingatni, mint például a forintot.
De miért változik az árfolyam?
Miért ér kevesebbet ma a forint, mint tegnap? A pénz értékét régen az adta, hogy volt mögötte valami komoly fedezet, jellemzően egy teremnyi arany. Hiszen a pénz csak egy papír vagy egy értéktelen fémdarab. Akkor volt értéke, ha a papír mögött állt a bankban egy ugyanannyit érő aranytömb. Aztán olyan bonyolult lett a világ, hogy ez a fedezet eltűnt, de legalábbis már nem olyan fontos. Aranyat még mindig használnak az országok tartalékként, de a pénzüket nem ehhez kötik. A pénz értékét ma leginkább az adja, hogy a többiek mennyire bíznak az adott ország gazdaságában és vezetőiben.
Az árfolyam külső okok miatt is mozoghat. Ilyen az időjárás, természeti katasztrófák vagy háborús fenyegetés, ásványkincsek felfedezése vagy kimerülése. Normál esetben viszont a kormányokon múlik a forint értéke.
Ha egy ország rosszul gazdálkodik, nem termel eleget, hülyeségekre költ, de közben rengeteg adóssága lesz, akkor máshol a világban úgy érzik, ez a pénz – jelen esetben a forint – nem ér túl sokat. Nem bíznak benne. Ha valamiről nem gondolom, hogy értékes, akkor miért is adnék érte sokat? Akinek forintban van a megtakarítása, az ilyenkor váltja át másra – vagyis eladja a forintot. És amit sokan akarnak eladni, annak az ára tovább csökken. Szélsőséges esetben ez pánikhoz vezet, és az árfolyam a mélybe zuhan.
A forint az elmúlt napokban azért gyengült sokat, mert kiújult a vita az Európai Unió és a magyar kormány között. Ez azzal járhat, hogy nem kapjuk meg a megígért támogatást, vagyis a magyar gazdaság nehezebb idők elé néz.
Ha az ország vezetése változtat a politikáján, jobban gazdálkodik, és ezt mások is elismerik, akkor újra visszatérhet a bizalom. Mások pénzéhez képest újra többet érhet a forint. Addig is sokkal drágább nekünk a tengerparti jégkrém, mint tavaly.