Ahogy a Kispolgár híreiből is tudhatod, a Magyar Államvasutak (MÁV) elég ramaty állapotban van. Ebből az utasok főleg azt látják, hogy a vonatok késnek – vagy egyre gyakrabban el sem indulnak. Tavaly összesen 5 év és 8 hónap volt a vonatok összes késése. Az idei eredmény még rosszabb lesz, és egyre gyakoribbak a félóránál nagyobb csúszások. További kellemetlenség a klíma hiánya és az állomások állapota.
De miért van ez így?
A régi szállóige szerint a MÁV-nak öt ellensége van: a tavasz, a nyár, az ősz és a tél, meg az utasok. Valójában a legkomolyabb problémája a pénzhiány. Az állam egyszerűen nem ad annyi pénzt a vasútnak, amiből az rendesen működhetne. És ebből mindenféle bajok származnak.
A nyomor nem a mostani kormánnyal kezdődött. Legalább ötven éve sírnak a vasutasok, hogy mi mindenre nem telik. És a spórolós évtizedek egyre több gondot halmoztak fel. Az egymást váltó kormányok rendre azt látták, hogy reménytelen az egész.
Mozdonyvész
A vasúthoz néhány dolog feltétlenül szükséges: járművek, pálya és szakemberek. A MÁV ebből egyiket sem tudja megfizetni. A vasút 700 mozdonya közül 40 olyan van, ami harmincévesnél fiatalabb. Jelentős részük üzemképtelen, nincs elég mozdony. Ami van, az pedig a karbantartás hiánya miatt előbb-utóbb szintén kidől. És amikor a mozdony elromlik, akkor másikat kell szerezni valahonnan – például ezért késnek a vonatok.
Motorvonatokkal valamivel jobban állunk: 200 korszerű szerelvény áll szolgálatban, és ezek teszik is a dolgukat. (A motorvonat az, aminek nincs külön mozdonya, hanem motorkocsi hajtja, mint a metrót vagy a villamost.)
A vasúti járművek meglehetősen drágák. Egyetlen korszerű villanymozdony ára több mint egymilliárd forint.
Botrányos sínek
Ám ezek a modern vonatok is csak annyira lehetnek gyorsak, amennyire a pálya engedi. És a sínek, a váltók és a többi pályaelem többnyire katasztrofális állapotban vannak. A teljes hálózat legalább felét azonnal javítani kellene. Ezt maga a vasútért felelős miniszter, Lázár János mondta.
A vasúti pálya romlása általában nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehet rajta gurulni. Hanem hogy csak alacsony sebességnél biztonságos. Ezért az ilyen szakaszokon lassítani kell a vonatokat – és a 120 kilométeres sebességre képes Flirt motorvonat 30-cal döcög a szép magyar tájon. Különösen rossz a helyzet Budapesten: hiába ér gyorsan a városhatárra a vonat, a pályaudvarig már csak araszol.
A síneket egyébként megviselik az egyre forróbb nyarak is. A mérnökök számoltak ugyan a hőtágulással, de nem tartós 40 fokos meleggel.
Emberhiány
És nemcsak mozdonyra és felújításra kevés a pénz: emberre is. Nincs elég vonatvezető és jegyvizsgáló sem, ezért állandóan túlórázniuk kell. És emiatt egyre többen keresnek más, nyugodtabb munkát. A vasút egyre nehezebben tudja megtartani a nagy tudású mérnököket, közlekedést szervező-tervező szakembereket, vagy a járművek karbantartóit. Ők találnak munkát máshol, akár külföldön is, jóval több fizetésért.
De miért kellene az államnak pénzt adni?
Nem elég, hogy megvesszük a jegyet? Sajnos nem. A személyszállítás a világon mindenütt veszteséges. A vasút a teherforgalomból tud sok pénzt csinálni, hiszen a hajót leszámítva a legolcsóbban, legkevesebb energiával szállít óriási mennyiségeket.
Ám Magyarországon – és Európa jelentős részén – a teherfuvarozást kamionok oldják meg. Ez egyébként súlyos baj és elképesztő pazarlás. Egy kamion legfeljebb 25 tonnát szállít, és ehhez külön vezető, motor és komoly gázolajfogyasztás tartozik. Egy tehervonat simán elvisz több ezer tonnát, villannyal, egyetlen mozdonyvezetővel. Hátránya viszont, hogy nem tud beállni minden áruház raktárába. De már az is sokat segítene, ha legalább az országon átmenő kamionokat vonatra raknák a határon. Persze a fuvarozó vállalatok ennek nem örülnének. (És a legnagyobb kamionos cég épp Orbán Viktor családjáé).
Ha a teherszállítás sok pénzt termelne, mindenkinek érdeke lenne, hogy jól működjön az egész vasút, és be is hozná az árát. Így viszont csak költeni kell rá.
Ráadásul a vonat állandóan versenyben van a busszal és a saját autóval. És mivel ennyire megbízhatatlan, aki csak teheti, igyekszik venni egy kocsit. Utána pedig örökre elbúcsúzik a vonattól.
Pedig a vonat a leginkább környezetbarát, leggazdaságosabb közlekedési mód. Sokat segít egy országon, ha a vasútja jól működik, és minél többen használják autó vagy busz helyett. A közlekedés az ország vérkeringése. Ha nem lehet könnyen eljutni másik városba dolgozni, tanulni, szórakozni vagy kirándulni, az mindenkinek árt.
Sajnos nálunk ez nem fontos témája a politikának, az emberek más okokból döntenek, amikor szavaznak. Így aztán a kormányok sem csipkedik magukat, hiszen választást nyerhetnek olcsóbban és könnyebben is, mint azzal, hogy rendbe teszik a vasutat. Igaz, veszíteni viszont lehet azzal, ha tartós marad a káosz.
Talán majd ti okosabbak lesztek!
(Források: Telex, MÁV, Indóház)