Kis viszketés az orrban, megfeszül az arc, a váll, a mellkas és már jön is a haaa..pci. Szóval a tüsszentés, ami kb. 120 kilométer/órás sebességgel távozik belőlünk (130 km/h a sebességhatár a magyar autópályán) és hozzávetőleg 5000 nyálcseppet lő ki a levegőbe.
Itt a tavasz, ébred a természet, nyílnak a virágok, jön az allergiaszezon, és egyre többen és többször tüsszentünk.
A tüsszentés egy reflex, aminek célja, hogy megtisztítsa a légutakat a belekerült idegen részecskéktől, mint például a pollen, vagyis a virágpor.
Egyszerűnek tűnik, de amúgy egy nagyon összetett folyamatról beszélünk, amit most csak nagy vonalakban írunk le nektek. Az inger az agyban születik meg, onnan jönnek mindenféle parancsok, például a nyelőcső záróizmainak, hogy húzódjanak össze. És ugyanilyen parancsot kapnak a szemhéjak izmai is. Ez egy önkéntelen reflex, mint amikor a térdet megkopogtatja az orvos, hogy csekkolja a reflexünket. Ha minden oké, akkor a lábszár megemelkedik.
Az önkéntelen reflex azt jelenti, hogy automatikus, tehát nem tudjuk irányítani. Pont emiatt nyitott szemmel csak akkor tudunk tüsszenteni, ha nagyon rákoncentrálunk. Vagy esetleg úgy, hogy kitámasztjuk fogpiszkálóval, mint a Tom és Jerryben. De ilyet ne tegyünk soha.
Tévhit, hogy ezt a parancsot azért küldi az agy, hogy a szemgolyónk ki ne ugorjon a helyéből. A tudósok szerint inkább azért, mert a szervezetünk nem akarja, hogy visszakerüljön az az anyag, ami irritált minket és távozott.
Ugyanitt jegyezzük meg, hogy bár a szemgolyónk minden bizonnyal a helyén marad, nem szabad egy tüsszt bent hagyni, vagy az orrunkat lefogva elfojtani azt. Ki kell engedni, különben a keletkező nyomás fizikai sérülést okozhat a szemekben, az agyban, a fülekben vagy a rekeszizomban. Ne állj útjába annak, ami százhússzal megy!