Még száz éve sincs, hogy megszólalt a film a mozivásznon. Előtte csak némafilmek készültek. Ezek többnyire úgy néztek ki, hogy a jelenetek közt feliratokat lehetett látni, a moziban pedig ott ült egy zongorista, aki „lekísérte” a filmet. Persze voltak olyan mozik is, ahol egész zenekar játszott, és előfordult az is, hogy színészek a vászon mögött beszélve szinkronizálták a filmet. Az előző század húszas éveiben aztán Amerikában elkezdték kifejleszteni a hangosfilmet. Ennek célja elsősorban a költségek visszaszorítása volt, például meg akarták spórolni a zongorista fizetését. Az első, teljes egészében hangos mozifilmet, a New York fényeit 1928-ban mutatták be.
_Lobby_Card.jpg){kind=link}
Magyarországon a filmgyártás 1917-ben, még az első világháború alatt indult. Ekkor alakult az első magyar filmstúdió. A Corvin Filmgyár nem sokáig működött, mert a háború és az azt követő politikai helyzet miatt rengeteg filmes szakember vándorolt ki az országból. Egyebek mellett a Corvin főrendezője, Korda Sándor is. Belőle Hollywoodban a United filmstúdió egyik vezető rendezője lett, később Londonban ő alapozta meg a brit filmgyártást is.
1928-ban aztán a Corvin Filmgyár „romjain”, már kormányzati támogatással elindult a Hunnia Filmgyár. Ennek célja kimondottan a hangosfilmek gyártása volt. Az első film, amit 1931-ben mutattak be, óriási bukás lett. Még úgy is, hogy a kor legnagyobb filmsztárjai, Jávor Pál és Gózon Gyula voltak a főszereplők.
A filmgyár vezetői gyorsan vissza akarták nyerni a film árát, ezért olyan mozit akartak csinálni, ami vonzza a nézőket. A Kék bálvány úgy nézett ki, mintha egy amerikai film lenne. A cselekmény is Amerikában játszódott, a szereplők egy része nem is magyar karaktert alakított. A történet is elég zavaros. Szerepel benne egy tönkrement magyar báró, aki Amerikába vándorol ki az inasával. Bárpincérként próbál megélni, de kirúgják. Mivel azért nem teljesen szerencsétlen, sorsjegyen elnyeri egy farm egyhatodát. Itt szeret bele egy másik nyertesbe, egy szép fiatal lányba, akiről később kiderül, hogy valójában milliomos. Amúgy meg más valaki menyasszonya. Közben valakik ellopják egy kínai ember imádott szobrát is…
A film egyáltalán nem aratott sikert, hiába szólaltak meg benne saját beszéd- és énekhangjukon a legnagyobb magyar színészek. A rossz forgatókönyv az, ami nem vonzotta a nézőket, ezért az első magyar hangosfilm néhány hét alatt megbukott. Viszont nem kellett sokáig várni az első igazi kasszasikerre. Még ebben az évben, 1931 őszén került mozikba a Hyppolit, a lakáj című film, ami ma is ugyanolyan élvezettel nézhető, mint egykor. A film sikere annyira lendületbe hozta a magyar filmipart, hogy a következő tíz évben 200 új filmet mutattak be a hazai mozik. (bbc-history.hu, nfi.hu)
Kiemelt kép: Fortepan