Szombaton lemondott Novák Katalin, itt maradtunk köztársasági elnök nélkül. A világ azért nem fordult ki a négy sarkából, ugyanúgy felkelt a Nap, járnak a buszok és kenyér is van a boltban. Tehát úgy tűnik, egészen jól elvagyunk elnök nélkül is. Ennek ellenére a következő napok, hetek egyik fontos kérdése az lesz, hogy ki legyen Novák Katalin utóda. Mert a köztársaság mégsem maradhat elnök nélkül. Lássuk is, hogy miért.
Mit csinál a köztársasági elnök?
Az olyan államokban, ahol köztársaság van, az elnök az állam feje. Más országok (például Nagy-Britannia vagy Dánia) ezt királyokkal oldották meg. A köztársasági elnök elvileg arra való, hogy az egész nemzetet képviselje. Emellett vigyáz arra, hogy az új törvények demokratikusan és az alaptörvénynek megfelelően szülessenek meg. Az elnök törvényeket nem hozhat, de javasolhat. Az országgyűlés által megszavazott új jogszabályokat is neki kell aláírnia. És szólnia kell, ha ezekkel valami nem stimmel. Kiírhat népszavazást és ő a hadsereg főparancsnoka is. A hatalma viszont nagyon korlátozott, inkább jelképes.
Jó esetben a köztársasági elnök olyan ember, akit elfogad mindenki, vagy legalábbis a többség, attól függetlenül, hogy milyen pártot szeret vagy támogat. Utoljára talán Göncz Árpád volt ilyen, aki a rendszerváltás utáni első elnök volt 1990 és 2000 közt. Érdekes véletlen, hogy Novák Katalin épp aznap mondott le, amikor Göncz Árpád a 102. születésnapját ünnepelte volna.
Kiből lehet köztársasági elnök?
Elnökké jelölhető és választható minden magyar állampolgár, aki legalább 35 éves. Elvileg minden képviselő ajánlhat valakit, de a gyakorlat az, hogy a pártok közösen állítanak jelöltet. Tényleges jelölt akkor lesz valaki, ha megszerzi legalább 40 képviselő ajánlását. Így a kisebb parlamenti pártok eleve rossz esélyekkel indítanak jelöltet.
A jelöltekre az országgyűlés tagjai szavaznak. Ehhez össze kell hívni a parlamentet 30 napon belül. A képviselőknek ekkor még el kell fogadniuk Novák Katalin lemondását is, de nem túl valószínű, hogy nem fogják. Pedig vannak, akik elkezdtek lobbizni azért, hogy Novák Katalin a helyén maradjon.
Ahhoz, hogy az országgyűlés megválassza az új elnököt, a szavazatok kétharmadára van szükség. Ha az első szavazáskor nincs kétharmados többség, a másodikon már az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. A köztársasági elnök megbízása öt évre szól, és legfeljebb csak egyszer hosszabbítható meg.
Magyarországon 2010 óta a Fidesz nyeri a választásokat úgy, hogy a parlamentben kétharmados többsége van. Ezért az utolsó három köztársasági elnök olyan ember volt, akit a Fidesz jelölt. Ebből kettő kénytelen volt lemondani. Schmitt Pál azért, mert kiderült róla, hogy lopta a doktori dolgozatát, Novák Katalin pedig azért, mert kegyelmet adott egy pedofília kapcsán elítélt bűnözőnek. Áder János viszont két cikluson át köztársasági elnök volt. Nem igazán voltak emlékezetes pillanatai. Aláírt mindent, amire a kormány megkérte, pedig tüntettek ellene számos alkalommal.
Ki lehet az utód?
Amíg nincs új köztársasági elnök, az országgyűlés elnöke, Kövér László vette át ideiglenesen Novák Katalin feladatait. A pártok pedig keresik a lehetséges jelölteket. Eddig egy párt javaslatáról tudni, a Mi Hazánk dr. Csath Magdolna közgazdászprofesszort jelölné. A legfontosabb kérdés pedig az, hogy a Fidesz kit ajánl majd, hiszen a párt képviselői nagy valószínűséggel meg is fogják szavazni a saját jelöltjüket.
A sajtóban több név is kering, az egyik épp Kövér Lászlóé. Az biztos, hogy az ellenzékben óriási lenne miatta a felháborodás. Kövér László ugyanis rendszeresen úgy viselkedik az ellenzéki képviselőkkel a parlamentben, mint egy házsártos házmester. De felmerült még a jelenlegi honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf neve is. Szóba jöhet még Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter, őt ráadásul már Novák Katalin megválasztása előtt biztos befutónak gondolták sokan. Egyelőre tehát még nincs konkrét javaslat, de az látszik már, hogy nagy valószínűséggel nem nő lesz az új köztársasági elnök.
Több ellenzéki párt gondolja úgy, hogy az elnökválasztás a Fidesz kétharmados többségével valójában csak színjáték. Ezért a Demokratikus Koalíció, a Jobbik és a Momentum is akcióba lépett a közvetlen elnökválasztásért. Ez azt jelentené, hogy a választók, és nem a parlamenti képviselők szavaznának az új elnökről. Viszont ehhez módosítani kellene az alaptörvényt, amihez szintén kétharmados többség kell.