Mennyire egyszerű is lenne, ha nem kéne hosszú időt eltölteni a dugóban, vagy órákat zötykölődni a vonaton reggelente? Ha minden olyan hely, ahova menni kellene, elérhető lenne tizenöt perc alatt. Mehetnél akár gyalog is, egyedül. A szüleid is sokkal kevésbé stresszelnének, ha reggelente pár perc alatt besétálhatnának vagy bebiciklizhetnének a munkahelyükre. Vagy ha a bevásárlóközpont és az orvos nem a város túloldalán lenne.
Sok szakember jutott arra a véleményre, hogy a városokat úgy kellene megtervezni, hogy tizenöt perces közelségben legyen minden, amire a mindennapi életünkben szükségünk van. Gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel negyed óra alatt elérhető lenne az iskola, az étterem, a bolt és a munkahely. Ezt tizenöt perces város koncepciónak is nevezik. A kifejezést sokszor fogod hallani mostanában. Már csak azért is, mert Budapest kapcsán is többször előkerült már ez az ötlet. Hiszen így kevesebben ülnének autóba, amitől jóval kisebbek lennének a dugók és tisztább lenne a levegő.
Legutóbb Vitézy Dávid volt főpolgármester-jelölt mondta azt, hogy enélkül Budapest akár használhatatlanná válhat. A fővárosban egyébként vannak olyan kerületek, ahol már most megvalósult a tizenöt perces város koncepció, hiszen például a Belvárosban simán és könnyen elérhető minden. A külső kerületekben ez viszont egyáltalán nincs így. Ráadásul a főváros melletti települések lakói is állandóan ingáznak a lakóhelyük és Budapest közt.
A tizenöt perces város ötletét először 2015-ben mutatták be az ENSZ klímakonferenciáján. Több nagyváros polgármestere lelkesedett akkor érte. Párizstól Buenos Airesen át Melbourne-ig sok helyen el is kezdték megvalósítani ezt. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy olyan városközpontokat alakítanak ki a nagyvároson belük, ahol minden fontos dolog megtalálható, és ami tizenöt percen belül elérhető gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel.
És bár elvileg tényleg nagyszerű dolog, hogy kevesebbet kellene autózni és ezzel csökkenne a szmog, de a koncepciónak nagyon sok ellenzője lett. Sokan például összeesküvést látnak a dologban. Attól tartanak, hogy egy szélesebb terv része az egész, aminek a vége az, hogy az emberek mozgását könnyen korlátozni lehessen. Az összeesküvés-hívők szerint így ugyanis megakadályozható lehet, hogy az emberek 15 percnél távolabb utazzanak az otthonuktól. Mindehhez hozzájön még az is, hogy egyes nagyvárosokban, mint például Londonban tényleg egyre jobban megnehezítik az autósok dolgát. Korlátozzák a forgalmat, és csak pénzért lehet behajtani egyes városrészekbe. Ebben pedig sokan a személyes szabadságuk korlátozását is látják.
Az biztos, hogy a jövőben óriási viták várhatóak a nagyvárosok közlekedésével kapcsolatban. Nálunk is időről időre felmerül például a dugódíj szedése, azaz hogy Budapestnek is lennének olyan területei, ahova csak pénzért lehetne behajtani. Amikor ez az ötlet előkerül, mindenki nagyon ideges lesz. De egyelőre sem a törvényi, sem a gyakorlati feltételei nincsenek meg ennek a díjnak. Viszont arra jó, hogy egymásnak ugrassza a dugóban araszoló autósokat és azokat, akik máshogy közlekednének. Ugyanígy vitát szít, ha a bicikliutak elvesznek egy-egy sávot az autósoktól. És abból is előfordulhatnak konfliktusok, ha egy utcában csak az ott lakók parkolhatnak le. Az biztos, hogy a várostervezőknek nincs egyszerű dolga. Viszont egyre több az ember, egyre több az autó is, valamit tehát tenni kell ahhoz, hogy a városok élhetőek maradjanak. (qubit.hu, rtl.hu)