Pünkösd van. Ennek a kétnapos ünnepnek az eleje mindig vasárnap, a vége pedig hétfő, ami munkaszüneti nap. Tehát nem kell iskolába menni. De miért?
Az ünnepeket az emberek szokásai, illetve az épp uralkodó hatalom eszméi határozzák meg. A rendszerváltás előtt például piros betűs ünnep volt november 7., az orosz szocialista forradalom napja. És április 4. is, amikor a szovjet hadsereg kiverte a megszálló németeket Magyarországról (és helyettük elfoglalta). Aztán ezek az ünnepek megszűntek, és ma már alig gondol rájuk valaki.
Viszont a pünkösdről annak ellenére kevesen tudják, minek van, hogy ez ma is szünnap. Ez nagyon fontos ünnep a mélyen hívő keresztények, illetve az egyház számára. Csak hát Magyarországon mostanra már elég szűk kisebbség a hívőké. Úgyhogy az emberek többsége vállvonogatva betervezi a hosszú hétvégét, és nem nagyon érdekli, mitől van.
Vigyázat, áradás!
De még ha nem is vagy hívő, akkor sem árt tudni, mi ez. A pünkösd egyrészt az egyház születésnapja, másrészt a Szentlélek ünnepe. A keresztény egyházak szerint Isten három személy, de valahogy mégis egy. Ezt nem tudathasadásnak, hanem szentháromságnak nevezik, és sokszor maguk a papok is belezavarodnak abba, hogy ez hogyan működik. A higgadtabbak annyit mondanak, hogy hittitok, szóval direkt azért van, hogy ne lehessen érteni. A három személy pedig maga az Isten, más néven Atya; Jézus, vagyis a Fiú; és a Szentlélek. Elég furcsa családmodell, de hát azért hittitok, hogy ne firtassuk. A Szentléleknek nincsen teste, de még csak nem is gáznemű, hanem csak osonkodik láthatatlanul a világban, és teszi a dolgát. Állítólag.
A Szentlélek egyedül akkor adta látható jelét a jelenlétének, amikor kiáradt. Ennek emléknapja a pünkösd. A Biblia szerint Jézus, mielőtt felment a mennybe, megígérte, hogy lesz még egy meglepije. Ez következett be ötven nappal húsvét után. Egyszer csak kinyílt egy szelep odafönn, és zutty, a Szentlélek kiáradt. Ez úgy nézett ki, hogy volt egy nagy szélroham, aztán lángok jelentek meg az égen, és ezek leszálltak a tanítványok fejére. De nem lett tőle semmi bajuk, hanem hirtelen megtanulták az összes nyelvet. És így meg tudták téríteni a rómaiakat, görögöket, egyiptomiakat és más népeket. Az indiánokat egyelőre nem, mert hajót a Szentlélek nem hozott nekik.
Ettől a showműsortól helyben meg is tért háromszáz ember, és belőlük lett az ősegyház. Ezért innentől számítjuk a keresztény egyház történetét. Az ötvenedik napot görögül úgy mondják: pentekoszté. De ennek magyarul semmi értelme nincs, úgyhogy addig csavargatták a szót, amíg pünkösd lett belőle. Aminek szintén nincs.
A Szentlelket egyébként vagy galambként, vagy lángként szokás ábrázolni. A galamb később az egyházon kívül is a béke jelképe lett.
Öröm, meleg, hosszú hétvége
Ahogy a keresztény ünnepek általában, ez is megvolt igazából évezredekkel Krisztus előtt. Amint a fagyosszentek is jelzik, körülbelül ilyenkor jön el végleg a meleg idő, borul zöldbe a természet. Ennek persze semelyik istenséghez nincs köze, csak a Föld Nap körüli pályájához. Ezt mindig is ünnepelték valahogyan, az ókori zsidók például a sávuót nevű aratóünnepséggel. Ennek az életörömnek a kifejezései a mindenféle májusi népszokások, mint a pünkösdi király megválasztása, a májusfa vagy a majális.
És tulajdonképpen ez a vallástalan, egyszerű emberi öröm jelenik meg abban is, ha a pünkösdöt családi nyaralással, kirándulással vagy közös játékkal töltitek. Hogy a Szentlélek együtt örül-e veletek, az pedig maradjon hittitok.