Mi a Molotov-koktél?

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Az 1956-os forradalom nem volt sportszerű mérkőzés. A magyar felkelők egy szuperhatalmat, a Szovjetuniót próbálták legyőzni. A szovjetek már a második világháborúban is elsőrangú páncélos erőkkel rendelkeztek, 1956-ban pedig szintén tankokkal támadtak a magyar forradalmárokra. Nekik pedig nem nagyon volt más fegyverük ezek ellen, mint a Molotov-koktél.

Kiégett harckocsi Budapesten 1956-ban. Fotó: Fortepan

A harckocsik elleni harc egyidős a harckocsival. A legelső tankok az első világháborúban tűntek fel. Ezek páncélja védelmet nyújtott a puskagolyók és a gránátszilánkok ellen. De már az akkori ágyúk is át tudták ütni. Később jóval vastagabb páncélt kaptak, és ezek ellen már speciális páncéltörő ágyúkkal lehetett harcolni.

Ilyenekből viszont sosem volt elég. Ezért nemcsak a kis országok, de a nagyhatalmak is lázasan kutattak olyan fegyverek után, amelyek képesek legyőzni egy tankot.

A második világháborúban sok megoldás született erre. A szovjetek mágneses bombákkal próbálkoztak. A németek kifejlesztették a páncélököl nevű eszközt, amely átégeti az acélpáncélt. Hasonló elven működött az amerikai bazooka, vagy a brit PIAT páncéltörő. Az utóbbinál a robbanótöltetet egy erős rugó lövi ki. Ezek mind rövid hatótávolságú fegyverek. Alkalmazásukhoz nagy bátorság szükséges, hiszen közel kell menni az ellenséges tankhoz.

Német katona páncélököllel 1944-ben. Fotó: Bundesarchiv

A Molotov-koktél az igazán elkeseredett ellenállók fegyvere. Bár nem az első használói voltak, de a finnek voltak azok, akik először nagy sikerrel vetették be. Finnországot 1939-ben támadta meg a Szovjetunió, mert Leningrád védelméhez szüksége volt a finn területekre.

A fegyver ekkor kapta ezt a nevet, az akkori szovjet külügyminiszter, Vjacseszlav Molotov után. A Molotov-koktél egy benzinnel vagy más üzemanyaggal töltött üvegpalack, aminek a szájába egy rongyot tömnek. Kifinomultabb változataiban kátrány, viasz vagy más anyag is található. A palackot a rongy meggyújtása után hajítják el.

Magyar forradalmár Molotov-koktéllal 1956-ban. Fotó: ABTL

Ez az eszköz persze nem tudja átütni a páncélt. Viszont a tankhoz vágott gyújtópalack képes annyira felforrósítani a járművet, hogy az harcképtelenné válik. A motorházon égő benzin megfojthatja a motort, a beszivárgó folyadék további tüzeket okozhat. De az is lehet, hogy a személyzet nem tud benn maradni, és kénytelen megadni magát.

A Molotov-koktél a legtöbbször a motort bénítja meg. Ettől még a tank nem semmisül meg, de ha mozogni nem tud, akkor már nagy veszélyben van. Ez általában pánikot okoz a harckocsizókban, és szépen kibújnak a kocsiból. Több koktél egymás után akár be is robbanthatja a lőszerkészletet, ami már megsemmisíti a tankot.

Gyújtópalackokat gyártó civilek Kijevben, az orosz támadás előtt. Fotó: Wikimedia

Egy benzinespalackot nagyon messzire eldobni nem lehet. Ez a fegyver tényleg vakmerő harcosokat kíván. Ha annyira egyszerű lett volna használni, akkor már eltűntek volna a harckocsik. Az 1956-os forradalom magyar felkelőinek viszont más eszközük nem volt, a tankok pedig jöttek.

Ugyanakkor bárhol, bármikor könnyen előállítható, nem kell hozzá fegyvergyár vagy külföldi szállítmány. Városokban különösen veszélyes, hiszen bármelyik ablakból érkezhet egy gyújtópalack. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt az ukrán civilek is rengeteg gyújtópalackkal készültek. Szerencséjükre időben kaptak páncéltörő rakétákat Amerikából és Európából, és ezek meg is tizedelték az oroszokat.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Szerkeszd te is a Kispolgárt!

Legyen több ufó? Több politika? Sport? Film? Neked írjuk, te döntesz!

Hó reggelt!

Ördögünk van ma!

Rejtélyes drónok tartják izgalomban Amerikát

Senki sem tudja, honnan jönnek, de jönnek.