Egyre több a villanyautó Magyarországon is. Az állam milliókkal támogatja az elektromos járművek beszerzését, ahogy más országok is. És kétségtelen, hogy a villanyautónak nincs kipufogója. Elhozzák a tiszta levegőt, a zöld jövőt, a klímaváltozás visszafordítását? Van egy rossz hírünk, és egy rosszabb.
A közúti közlekedés, ezen belül a folyékony üzemanyagokkal működő motorok jelentősen hozzájárulnak az üvegházhatáshoz: az összes szén-dioxid 12 százalékáért felelősek. A belőlük kiokádott gázok ezenkívül betegségeket okoznak, valamint savas esőt. És kőolajból nem lesz több, mert az főleg millió évvel ezelőtt élt moszatokból keletkezett. Csak Magyarországon több mint négymillió autó üzemel. Tehát épp ideje lecserélni a büdös benzin- és dízelmotorokat, ugye?
Sajnos nem ilyen egyszerű az élet. A villanyautós átállás két súlyos problémát hoz magával. Az első, kisebb gond, hogy sokkal több áramot kellene termelni. Ez újabb erőművek építését jelenti. Nyilván a gáz- vagy szénerőművek ugyanúgy szennyezik a környezetet, mint az autók, legfeljebb nem a városközpontban. Az atomreaktorok ugyan tiszták, de elég sok vizet melegítenek fel, ami aztán a folyókba (nálunk a Dunába) kerül. És a sugárzó hulladékkal is kezdeni kell valamit. A naperőműveknél ilyen gond nincs, viszont a gyártásuk bizony meglehetősen környezetszennyező, hiszen egy csomó műanyag és fém kell hozzájuk.
És pont ez a helyzet a villanyautókkal is. Ez maga a rossz hír: egy elektromos autó előállítása lényegesen több kárt okoz a környezetnek, mint egy hagyományos kocsié. Ez főleg az akkumulátor miatt van, amelynek gyártása önmagában több tonna szén-dioxid kibocsátásával jár. És ebben nincs benne a bányászat. A jelenlegi akkuk legfontosabb anyaga a lítium, ami egy ritka fém. A legtöbbet Kínában, Dél-Amerikában és Afrikában bányásszák, komoly szennyezés árán. Persze lehet, hogy a jövőben lesznek lítium nélküli, új technológiák, de most ez van.
Hosszú távon, a jármű teljes élete során ez a hátrány csökken, és összességében a villanyautó kevesebb kárt okoz, mint egy ugyanakkora benzines vagy dízel. Hogy mennyivel, az persze függ a kocsitól, a használatától és attól, hogyan termelik meg az áramot, ami hajtja.
Az akkumulátorok gyártásához egy csomó mérgező anyagot használnak. Ezek egy része a levegőbe, más részük a talajvízbe kerül. A víz amúgy is probléma, az akkuipar elképesztő, folyókban mérhető mennyiséget használ fel belőle.
És ezek az akkuk egyáltalán nem örök életűek, az elhasznált egységek feldolgozása pedig további mérgezéssel és szennyezéssel jár. Szóval az igaz, hogy a villanyautó nem büdösíti a levegőt ott, ahol járnak vele. Viszont a szennyezést áttolja egy másik helyre.
A rosszabb hír az, hogy ez a másik hely Magyarország.
Jelenleg több gigantikus akkumulátorgyár is épül hazánkban. Ezeket a kormány komoly összegekkel támogatja, mert arra számít, hogy adóbevételt termelnek majd és munkahelyeket teremtenek. A cél az, hogy Magyarország akkumulátor-nagyhatalom legyen, és itt gyártsák az áramforrásokat az Európában összeszerelt elektromos autók nagy részéhez. Ezeknek a gyáraknak szükségük van néhány feltételre, amit nálunk megtalálnak.
Az egyik, hogy az Európai Unión belül legyenek. A másik, hogy legyen elég víz – ezért települnek a Duna és a Tisza partjára Debrecenben, Nyíregyházán, Miskolcon, Budapest és Győr környékén. A harmadik pedig, hogy ne nagyon ugráljanak a környezetvédők. A mérgek biztonságos kezelése ugyanis drágábbá teszi a termelést. Ha egy országban gyenge a zöld mozgalom, nem tudnak nagy botrányt csapni holmi levegő- és talajszennyezésből, akkor ott olcsóbban lehet dolgozni.
Szükséges még persze az olcsó munkaerő is. Ebből nincs elég nálunk, ezért ezek az üzemek részben külföldi, főleg távol-keleti munkásokkal fognak dolgoztatni.
Szóval a villanyautó valóban jó megoldás – ha a Kínában bányászott lítiumból nálunk gyártanak akkut az autóhoz, amivel mondjuk Berlinben furikáznak. Az elhasznált akkumulátort pedig szintén nálunk ássák el suttyomban. Berlinben tényleg tisztább lesz a levegő.
Mi akkor a megoldás?
Nincs megnyugtató recept a közlekedés zöldítésére. Természetesen a bicikli és a tömegközlekedés, a villamos és a vonat mindig környezetkímélőbb, mint bármilyen autó. De nehéz versenyezni a saját kocsi rugalmasságával, ami ott áll meg, ahol akarjuk, elviszi a zsák krumplit és az íróasztalt, és bármikor rendelkezésre áll. Amiből talán vissza lehet venni, az egyrészt az autók mérete. Nem mindegy, hogy egy vagy két tonnát mozgatunk a saját kis testünk furikázásáért, és a nagy kocsik gyártása is károsabb. És amiről még le lehet szokni, az az autók cserélgetése pusztán divatból – mindegy, hogy elektromosra vagy benzinesre. Mert a bolygónak biztosan kevesebbet árt egy régebbi autó megtartása, mint egy új legyártása csak azért, hogy dicsekedjünk vele.