Stonehenge-ről már te is hallhattál, nemrég pedig mi is írtunk róla. Az ősi kőépítmény a világ egyik legrégibb és legtöbbet kutatott építménye. I.e. 2500 körül kezdték építeni, több szakaszban. A kőtömbök az angliai Wiltshire-ben, Salisburytől mintegy 13 km-re északra találhatók, és számos legenda fűződik hozzájuk.
A tudósok most feltárták, hogy az emlékmű közepén laposan fekvő követ (oltárkövet) Északkelet-Skócia egyik csücskéből szállították a helyszínre: ez azt jelenti, hogy nagyjából 740 kilométert zötyögött. Az nem világos, hogy ezt a hosszú utat szárazföldön vagy hajón tette meg, de mindenképpen meglepő, hogy ilyen messziről érkezett.
A kutatók több mint száz évig úgy vélték, hogy Stonehenge központi homokkő táblája sokkal közelebbről, Walesből származik. Később azonban rájöttek, hogy a kő nem származhatott onnan, mert a walesi homokkő-képződmények nagyon eltérőek. Azt nem tudták megválaszolni, hogy akkor mégis honnan származik.
Egészen mostanáig!
A kutatók nem kaptak engedélyt arra, hogy a helyszínen vizsgálódjanak, ehelyett a korábbi ásatások során összegyűjtött kődarabokban lévő ásványokat elemezték. Ekkor találtak egyezést Északkelet-Skócia egyik üledékgyűjtő medencéjének homokkő-képződményeivel. Ezt amolyan „geológiai ujjlenyomatnak” hívják, és a minta sehol máshol nem fellelhető az Egyesült Királyság területén.
A tudósok szerint az, hogy a követ ilyen nagy távolságra szállították, arra utal, hogy az ókori Britannia e két régiója között szoros kapcsolat volt, a lakók komoly együttműködést alakítottak ki. Azt eddig is lehetett tudni, hogy a Stonehenge különböző köveit különböző időpontokban vitték a helyszínre, de az oltárkő ősi rendeltetése továbbra is rejtély marad. (AP)