Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszédében lepoloskázta a magyarok egy részét. A poloska-ügy hosszú ideig téma volt, így megírtuk nektek, hogy mi mindent érdemes tudni ezekről az apró, idegesítő kis állatokról. Egy újabb közéleti csavar után most kénytelenek vagyunk a zebrákkal folytatni az ismeretterjesztést. Meglepő módon ugyanis ez az állat uralta az elmúlt napok politikai kommunikációját.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nemrég egy Facebook-bejegyzésben utalgatott arra, hogy Orbán Viktor és családja egy kis házi szafarit tart fenn a hatvanpusztai birtokuk környékén, ahol zebrák is vannak. Magyar úgy hallotta, hogy a miniszterelnök unokái félnek tőlük. A kormány válaszolt a vádakra, szerintük Magyar kijelentése még viccnek is rossz.
Ha Orbánnak nincsenek is zebrái, gyerekkori barátjának, a leggazdagabb magyarnak, Mészáros Lőrincnek vannak. Az állatokat néhány hónappal ezelőtt egy újságíró fotózta le egy Hatvanpusztához közeli helyen, amint békésen legelésztek.
Orbán Viktor rögtön beleállt a zebraügybe, levelet írt a budapesti állatkertnek, hogy szeretne örökbe fogadni egy zebrát. Ezt persze csak jelképesen lehet megtenni. Karácsony Gergely főpolgármester figyelmeztette is Orbán Viktort, hogy hiába az örökbefogadás, a zebrát nem lehet ám elvinni az állatkertből. „Így is érdekli? Poloskánk nincs” – tette hozzá.
Magyar Péter közben arra igyekezett rávilágítani, hogy Orbánék „zebrázása” visszataszító pénzszórás, miközben rengeteg magyar ember él egyre rosszabb körülmények között. „Hallom, 20 év miniszterelnökség és havi 7,2 milliós fizetés mellett nincs megtakarításod. Ha nagyon megszorulsz, szólj. Nem szeretném, ha a zebrák szükséget szenvednének! Tényleg, mit esznek? Zabot?” – tette fel a kérdést Magyar. Orbán eközben újra lecsapott a Facebookon és egy ZEBRÁNÁL fotózkodott.
A zebrák ügyével kapcsolatban a minap a Mészáros Lőrinchez köthető vadásztársaság is megszólalt. Elismerték, hogy tényleg tartanak zebrákat, de azt mondták, azok mentett, beteg zebrák, ők pedig azon vannak, hogy meggyógyítsák őket.
Az állatokkal korábban rosszul bántak, zárt térben tartották őket, betegek voltak. A vadásztársaság közölte, hogy minden engedélyük megvan ahhoz, hogy zebrákat tartsanak, akiket egyébként állatorvosok és gondozók vettek kezelésbe.
Na de mi van a zebrákkal?
A zebrák (Hippotigris) a lófélék családjába tartozó emlősök, amelyek Közép- és Dél-Afrikában őshonosak. Egyértelmű, hogy a fehér-fekete csíkjaikról ismerjük őket. Ezért hívjuk zebrának a gyalogos-átkelőhelyet is. Ha eddig bizonytalan lettél volna, eloszlatjuk a homályt: az állatok fekete alapon fehér csíkosak, és nem fordítva. Ezt onnan lehet biztosan tudni, hogy a zebra bokáján, a farkán és a sörényén is a fekete az alapszín. Jellemzően füvet eszik, nem zabot.
A zebráknak azért van szükségük a csíkokra, hogy álcázni tudják magukat. Ez hihetetlennek tűnhet, hiszen a feltűnő mintával nehéz elbújniuk. De azok a ragadozók, akik rájuk vadásznak, színvakok, így a magas fűben mégiscsak elrejtőzhetnek előlük. A minta másik szerepe, hogy megtöri, elrejti a körvonalakat, így az ellenség nehezebben ismeri fel, hogy amit lát, az zebra alakú. Ezt a trükköt katonai rejtőszíneknél is használják, de az új autók próbapéldányait is szokták így álcázni, hogy ne derüljön ki idő előtt, milyenek lesznek.
A legelterjedtebb alföldi zebra alfajai Dél-és Kelet-Afrikában élnek. Délnyugat-Afrikában hegyi zebrákkal lehet találkozni.
Egy átlagos zebra körülbelül másfél méter magas, a testsúlya pedig akár a 430 kilót is elérheti. A zebrák néhány kivétellel csoportban, családban éldegélnek (és igen, mindig felismerik egymást). Az állatok horkantó, üvöltő, vakkantó hangok segítségével kommunikálnak egymással. És a legcukibb tény: állva alszanak.
Magyarországon egyébként nem csak Mészáros Lőrinchez közel élnek zebrák. Találkozhatsz velük a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a veszprémi, a nyíregyházi és a győri állatkertben. De legelésznek a szegedi vadasparkban is, a pécsi állatkertben, Debrecenben pedig egy különleges, sörénytelen állat él.
Az utóbbi évtizedek legismertebb zebrája talán Marty, a minden lében kanál, kissé őrült mesefigura a Madagaszkárból. A valóságban persze nem mindegyik állat ilyen közvetlen, sőt, a zebrák arról híresek, hogy nehezen megközelíthetőek, nem feltétlenül szelídek.
