Másfél ezer fölött van az idei muszlim zarándoklat, a hadzs áldozatainak száma. A tragédiát elsősorban a brutális forróság okozta, azon belül a hőguta és a kiszáradás.
A hadzs az iszlám vallás egyik központi eleme. Elvileg minden muszlim vallású férfi kötelessége életében legalább egyszer elutazni Mekkába, és véghez vinni a szertartást.
A hadzs középpontja a Kába. Az pedig egy ókori, kocka alakú kőépület, aminek az egyik sarkába építették be a szent Fekete követ. Az eredeti előírás szerint a zarándokok hétszer járják körül a Kábát, majd megcsókolják a követ. Ezáltal valahogy megtisztulnak a bűntől.
A hadzs további feladatokat is szab: két hegy között kell gyalogolni hétszer, kinn aludni egy síkságon, hajat nyírni. És kaviccsal dobálni bizonyos oszlopokat, amelyek az ördögöt jelképezik. Valamint áldozni egy marhát Allahnak, ami az Isten muszlim neve. Mindezt Mohamed próféta, az iszlám alapítója írta elő a hívőknek.
Az idők során a hadzs is változott. Száz éve még körülbelül ötvenezren vettek rajta részt, idén viszont csaknem kétmillióan. Ennyi marhát bajosan lehetne leölni helyben, úgyhogy ezt a jámbor hívők megoldhatják úgy, hogy vesznek egy kupont. Az állatot pedig majd egy vágóhídon levágják helyette. A csók sem kötelező már, mert nem férnének oda ennyien, ezért elég integetni a kő felé.
Mekka Szaúd-Arábiában van. Az ország túlnyomó része eddig is sivatag volt, a klímaváltozás viszont tovább nehezíti az életet. Igaz, a kőolajból származó pénznek köszönhetően nagyon gazdag ország. Ám a hadzs egy csomó szegényebb embert is Mekkába szólít. Ők pedig nem mind tudnak fizetni a légkondis szállásért vagy akár az ellátásért. Idén a hőmérséklet Mekkában elérte az 50 fokot is.
Mi a Fekete kő?
A muszlim hagyomány szerint a szent kő Ádámtól, az első embertől származik. Eredetileg fehér volt, és az emberek bűnétől lett fekete. Mert van egy ilyen különleges tulajdonsága, hogy kiszívja a rosszaságot, mint egy szivacs.
A szivacsszerűsége mellett szól az is, hogy a feljegyzések szerint lebeg a víz tetején. Ezt nem tudjuk ellenőrizni, hiszen be van építve egy ezüst foglalatba, az pedig az épületbe.
Más mondák szerint a követ egy angyal hozta az égből. Ezzel a tudósok egy része is egyetért, mármint hogy az égből jött, és ez egy meteorit. Az űrből érkezett köveket az őskor óta szent tárgyként tisztelték mindenféle törzsek Mongóliától Ausztrálián át Dél-Amerikáig. Az is lehet, hogy szokatlan, de természetes földi ásvány, például vulkáni üveg.
Annyi biztos, hogy a Fekete kő, a Kába és a hozzá kapcsolódó szertartások jóval régebbiek, mint maga az iszlám vallás. Azt csak a 7. században alapította Mohamed, de a kő már több száz éve megvolt ekkor. A követ tudományosan sohasem vizsgálták meg, hiszen egy világvallás legszentebb ereklyéjét mégsem lehet kölcsönkérni laboratóriumi tesztekhez. Igaz, a katolikus egyház végül megengedte ezt a torinói lepellel – ki is derült róla, hogy hamisítvány.