Az ókori Indiában azt hitték, hogy a Föld lapos, és egy óriáskígyó, egy teknős és négy elefánt tartja a hátán. (Ez egyébként tök logikus, ha nem lenne lapos a Föld, legurulna az elefántok hátáról.) A görögök viszont nem vették ezt be, és mivel egyre többet hajóztak, elkezdtek gyanakodni, hogy a Föld inkább gömbölyű lehet. Arisztotelész, a neves tudós és filozófus már be is tudta ezt bizonyítani. Arról ugyan még sokáig ment a vita, hogy a Föld a világ közepe vagy sem, és hogy a Nap kering-e a Föld körül, vagy fordítva. De azt az elméletet, miszerint a Föld kerek, már évezredek óta elfogadottnak tartja a tudomány.
Ma is vannak azonban emberek, akik inkább azt gondolják, hogy a Föld lapos. Komoly összeesküvés-elméletek léteznek, miszerint a Föld egy korong, középpontjában az általunk ismert Északi-sark van. Amit pedig mi Déli-sarknak hiszünk, az valójában egy Földet körülölelő magas jégfal. Mivel ez egy teljesen hibás és tudománytalan feltételezés, a legtöbb ember megmosolyogja a laposföld-hívőket.
Közben meg lehet, hogy nekik is igazuk volt, csak tévedtek néhány milliárd évet. A University of Central Lancashire kutatói felfedezték ugyanis, hogy a bolygók a kialakulásukkor először nem gömbbé, hanem laposabb formákká fejlődtek. Dr. Dimitris Stamatellos kutató szerint mindig is az volt a feltételezés, hogy a bolygót létrehozó gáz- és porrészecskék rögtön gömbbé álltak össze. Viszont most számítógépes szimulációkkal azt fedezték fel, hogy a születő bolygó a két pólusán kezdte felhalmozni az anyagokat. Az egyenlítőknél pedig kevesebb anyag gyűlt össze a kezdetekkor.
Magunk is meglepődtünk a kísérletkor. Eszerint a Föld a születésekor egy kilapult gömb volt, olyasmi, mint egy Smarties drazsé.
Idővel aztán a bolygók felvették a ma ismert kerek alakot. A mostani szimuláció viszont olyan kérdésekre is választ adhat majd, hogy egyáltalán miért álltak össze a gáz- és porrészecskék. (uclan.ac.uk)