Október 31. a Halloween ünnepe, amely ma már nálunk is közismert, és megállíthatatlanul terjed. Hogy miért? Mert a Halloween vicces, érdekes, mert töklámpást faragni jó, és a boszorkányok, kísértetek, szörnyek izgalmas figurák.
Ennek nem mindenki örül. A Halloween politikai és vallási ügy is. Minden évben megszólalnak azok, akiknek az új ünnep nem tetszik. Ők azt szokták mondani, hogy
„Magyarországon nincs Halloween, Magyarországon Mindenszentek van.”
Ezt elsősorban a politikai jobboldal és a keresztény egyházak hangoztatják, amire volt már most is példa. A két ünnep amúgy nem esik egybe. Mindenszentek november elsején van, ez a katolikus szentek emléknapja. A sértett titakozás oka inkább az, hogy a Mindenszenteket már egyre kevesebben ünneplik, viszont évről évre többen csinálnak töklámpást. A kertvárosokban pedig már megszokott a trick-or-treatre induló, csontváznak és egyéb szörnynek öltözött gyereksereg, akik édességért csöngetnek be a házakba.
A Halloween diadalmenete megállíthatatlannak tűnik. A szupermarketek szórólapjain öt-hat oldalon át sorakoznak a sütőtökök, jelmezek, lakásdíszek és szinte mindenféle áru halloweeni kiadása. Például Rémtúró vagy akár denevérekkel díszített sertésmájkrém. Mindenszentekről eközben egy árva szó sem esik. A valós helyzet az, hogy Magyarországon Halloween van, Mindenszentek gyakorlatilag nincs.
A hagyományok nem tartanak örökké. Változik a zenei ízlés, az ételreceptek, a ruhák és az is, mit olvasunk szabadidőnkben. És változnak az ünnepek is. Néha a politikai, történelmi viharok miatt: 1956-ról például pár évtizede még tilos volt megemlékezni. Ma állami ünnep. A Halloween azonban kényszer nélkül hódította meg az országot. Egyszerűen azért, mert az embereknek tetszik ez a fajta buli. A szentek tisztelete pedig már csak egy kisebbség hobbija.
Ennek az is az oka, hogy a szenteket még a keresztények sem mind fogadják el. Ezek a különlegesnek kikiáltott emberek csak a katolikus egyház hősei. A reformátusok és evangélikusok nem ismerik el őket. Viszont ma már nincsenek többségben a hívők sem, és ezen belül a katolikusok csak egy csoport. Igaz, október 31. a reformáció ünnepe is – viszont a reformátusok és evangélikusok is sokkal kevesebben vannak, mint a Halloweent ünneplők.
Fontos viszont, hogy senki sem akadályozza őket abban, hogy a saját ünnepeiket megüljék. Legfeljebb azzal kell megbékélniük, hogy mások másképp ünnepelnek.
Gyakori érv a Halloween ellen, hogy külföldről, konkrétan Amerikából jött (bár eredetileg kelta ünnep volt). Igen ám, de kevés ünnepnapunk maradna, ha mindet megszüntetnénk, ami nem magyar eredetű. Az összes keresztény gyökerű ünnepet külföldről kaptuk, ahogy magát a keresztény vallást is. Nem mi találtuk ki a karácsonyt és a húsvétot, és ami a legviccesebb: a Mindenszenteket sem.
Nem a Halloween az egyetlen új ünnep, ami ellenérzéseket vált ki a hagyományféltőkből. A másik ilyen a Valentin-nap, a szerelmesek ünnepe. Az is Amerikából került hozzánk, és ma már a virágárusok egyik legfontosabb napja a nőnap és az anyák napja mellett.
Nem is baj az, ha egy országban nem minden nemzeti. Magától értetődően használjuk és élvezzük a külföldi zenét, olvasnivalót, filmeket, kajákat és ezerféle idegen dolgot. A legjobb az, hogy erről szabadon dönthetünk. Aki halloweenezni akar, annak senki sem tilthatja meg, de nem is muszáj. Szóval ha kedved van ehhez a bulihoz, csináld nyugodtan, ha pedig nincs, akkor sem döntesz rosszul. Szabadok vagyunk, és ennek örülhetünk minden ünnepen, ami nem kötelező!