Öt éve szinte hallani is alig lehet az Eurovíziós Dalfesztivál híreiről a magyar sajtóban. Pedig előtte rendszeresen volt magyar versenyző a mezőnyben, még ha egyikük sem ért el dobogós helyezést. A dalfesztivált ma már igazi különc, táncos-énekes parádénak ismerjük (ha ismerjük), pedig annak idején nagyon szerény körülmények között indult.
Eredetileg azért merült fel az ötlete az 1950-es években, hogy gyógyítsák vele a második világháború utáni Európa sebeit. A határokon átívelő tévés közvetítés nem csak technológiai varázslat volt, segítette az országok közötti együttműködést is. Létrejött az Európai Műsorsugárzók Uniója, amely több mint 50 ország tv-és rádióadóját fogja össze. A dalfesztivál hajdanán egyfajta teszt is volt, hogy az egybeterelt adók tudják-e sugározni ugyanazt a televíziós műsort Európa-szerte élőben.
Az első versenyen, 1956. május 24-én hét ország vett részt; ezt a svájci Lugano városában rendezték meg, és bár nincsenek nézettségi adatok akkorról (hiszen épp csak megjelentek a tévék a háztartásokban), feltehetően nem látták túl sokan. A győztes a házigazda Svájcot képviselő Lys Assia által előadott Refrain című dal volt. A következő években az is hagyománnyá vált, hogy a versenyt mindig az az ország szervezi, amelyik az előzőt megnyerte.
Egyre népszerűbb lett
A hatvanas években már 16-18 ország versenyzett egymással, de Európa földrajzi határain túlról is csatlakoztak hozzá (taggá vált Izrael és Ausztrália, amik nincsenek is a kontinensen). Magyarország 1994-től kezdve vett részt a versenyben. Az előadók azokon a tévétársaságon keresztül versenyeznek, amelyek tagjai a Műsorsugárzók Uniójának. Magyarországon a közmédia volt a felelős a dal kiválasztásáért és versenyeztetéséért 2019-ig A Dal című műsoron keresztül. A fesztivált mindig egy országos verseny előzte meg, ahol a zsűri magyar dalok százai, ezrei közül választotta ki azt, amelyiknek szerinte esélye lehetett a nemzetközi versenyen.
A visszafogottan induló Eurovízió ma már majdnem egyhetes látványosság, az idei már a 69. lesz (a show a leghosszabb ideje futó nemzetközi, tévés zenei verseny). Minden ország egy újonnan készült zeneszámot nevez be a versenybe, ami nem lehet hosszabb 3 percnél. A részt vevő nemzetek szakmai zsűrijei és a közönség pontozza a produkciókat, a végén a legtöbb pontot összegyűjtő ország nyer. A fesztivál persze nagy lehetőség a rendezővárosoknak arra, hogy magához vonzza a turistákat a világ minden tájáról, ráadásul az LMBTQ-közösségek körében is nagyon népszerű.
Minden politika
A dalfesztivál színes esemény ugyan, de van vele néhány komoly probléma. Az egyik, hogy sok esetben a politika mozgatja, és ez a szavazáson is meglátszik. Előfordult már, hogy a versengő országok némelyike közt komoly feszültség volt: összecsattant már itt Örményország és Azerbajdzsán, de az Ukrajnában zajló orosz invázió is komoly botrányokat szült, az oroszokat ki is zárták a versenyből miatta. Néhány előadó politikai utalásokat tett a dalszövegében, ezért előfordult, hogy egy országot az utolsó pillanatban kizártak, vagy az magától lépett vissza a versenytől.
Görögország 1976-ban egy olyan dallal indult, ami Törökország ciprusi inváziójáról szólt. Törökország – amelyik nem versenyzett – cenzúrázta az élő közvetítést, és a görögök előadását egy nacionalista török dallal helyettesítette. Az idei aktuális botrányt az szülte, hogy az olaszok nagyon felháborodtak Észtország, vagyis Tommy Cash dalán, az ugyanis szerintük gúnyolja az olaszokat, például azzal, hogy mind kávézgató, spagettizabáló maffiózók.
Ráadásul ott van a nemzetközi szavazás is problémája is: a baráti országok egymásra szavaznak, az ellenségesek pedig alig szavaznak a másikra. A dalfesztivált a minősége miatt is egyre több kritika éri. A szépen kidolgozott dalok helyett a legtöbbször a kiszámítható, giccses színpadi show-k nyernek. Azért arra is van példa, hogy a versenyzők nemzetközileg is ismertek lesztek. Az Eurovízión lett ismert az ABBA, Céline Dion, és hogy egy közelebbi példát is mondjunk, a Måneskin.
Hová tűnt itthon?
A magyar közmédia egy időben nagy erőket fektetett a show-ba, de 2019-ben aztán bejelentette: nem küld több magyar versenyzőt az Eurovízióra. A Dal című műsort azért megtartották, de ott a már csak az a fődíj, hogy mindenféle megjelenéssel segítik a nyerteseket. Azóta a nemzetközi versenyt sem közvetítik.
Hogy a közmédia miért húzta le a vécén a projektet, azt azóta sem tudni biztosan, de többféle elmélet létezik. Az egyik legvalószínűbb, hogy a kormány úgy döntött: nem akar több pénzt költeni egy olyan műsorra, ami az általa közvetített értékek ellentétét képviselik.
2014-ben óriási port kavart, amikor Conchita Wurst osztrák énekes (egy szakállas, meleg férfi) nőnek öltözve nyerte meg a versenyt. Ez aztán nagyon zavarba hozta a közmédiát. Az Eurovízió túl meleg, toleráns és multikulturális lett a kormánynak, és feltehetően azt is belátta, hogy Magyarország nemzetközi megítélése miatt kevés eséllyel juthatnánk el a dobogós helyre.
Más kérdés, hogy a legtöbben azért nem vették véresen komolyan a színpadon csókolózó meleg embereket, inkább csak bambultak a látványos, színes show előtt, vagy éppen drukkoltak a magyar indulónak. Ami a magyar eredményeket illeti, a legjobb helyezést 1994-ben érte el Friderika. A Kinek mondjam el vétkeimet? című dala a negyedik lett. Azóta ott volt a mezőnyben többek között Rúzsa Magdi, Wolf Kati, ByeAlex, Pápai Joci és az AWS is. Idén a Carson Coma San Marino színeiben versenyez. Ott mindössze több mint 30 ezren élnek, szóval mindig megnyitják a lehetőséget a külföldi versenyzők előtt is. A magyar zenekar a Daddy Said No című dalával nem jutott be a döntőbe közvetlenül, de vigaszágon még van esélye.
Források: Index. Wikipedia. Eurovision Official Page.
