1896. december 10-én halt meg Alfred Nobel svéd vegyész, kémikus. Ő volt az, aki feltalálta a dinamitot, és annyira meggazdagodott belőle, hogy végrendeletében díjat alapított. Úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból évről évre díjban és pénzjutalomban részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai, és az a személy, aki a legtöbbet tette a békéért. A díjakat minden évben, a halálának az évfordulóján adják át Stockholmban. Idén két magyar tudós, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is a díjazottak között van.
Karikó Katalin orvosi Nobel-díjat vehet át. A szegedi születésű kutatóbiológust az amerikai kollégájával, Drew Weissmannel együtt tüntetik ki. Ők dolgozták ki azt a módszert, ami a koronavírus elleni új típusú védőoltások gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását is lehetővé tette. A technológiát egyébként még 2005-ben szabadalmaztatták, ennek alapján készült el 2020-ban az első koronavírus vakcina. A tudósok egyébként úgy gondolják, hogy a módszer nemcsak a Covid ellen volt hatásos, hanem bevethető más betegségek, mint például az agyvérézés, a malária vagy a rák megelőzésében is. Karikó Katalin az első magyar nő, aki Nobel-díjat kap.
Fizikai Nobel-díjat kap Krausz Ferenc, németországban élő mérnök, kutató. Ő, és két társa, Pierre Agostini és Anne L’Huillier az elektronok kutatásáért kapják az elismerést. A tudósok olyan kísérleti módszereket fedeztek fel, amivel vizsgálni lehet az elektronok mozgását egy atomon belül. Ez a módszer, az úgynevezett attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszer azért fontos, mert számos más területen lehet alkalmazni, például szupergyors számítógépek létrehozására is képes lehet, és felpörgetheti a mesterséges intelligencia kutatását is.
A díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adja át a kitüntetést.