Furán fejezték ki imádatukat a krokodilok iránt az ősi Egyiptomban.
A régészek most kezdik megfejteni, milyen vallási gyakorlatok övezték ezt állatot. Arra jutottak, hogy a krokodilok többségét elfogták és feláldoztak, de volt olyan külön vallási csoport, amelyik élni hagyta az elfogott hüllőt és kényeztette, istenítette.
A krokodilokat Szobek másainak tartották. Ő az ősi vallás szerint a Nílus és víz istene. Az egyik legismertebb krokodil neve Suchus volt, akiről azt vélték, hogy Szobek reinkarnációja. A reinkarnáció lélekvándorlást jelent. Hogy egy élőlény a fizikai halála után új életet kezd más fizikai formában vagy más testben.
Suchusnak volt saját kis tava a Krokodeilopolisz nevű ősi településen, és a papok vittek neki kenyeret, húst, bort és ékszereket. Földi istenként kezelték.
A régészek most azt is megfejtették, hogyan sikerült ezeket a veszélyes hüllőket befogniuk. Erre korábban több elmélet is született. Az egyik szerint azzal hívogatták őket a Nílus partjához, hogy disznókat vertek, és azok visítása csalogatta oda az hüllőket. Most viszont több mumifikált krokodilt vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy konkrétan vadásztak rájuk. Horgot és emésztetlen pici halat találtak a nyelőcsövükben. Vagyis: ahogy elfogták, megölték a nagy részüket és azonnal múmiát csináltak belőlük. Erre utal a csaliként használt emésztetlen hal jelenléte.
Bármennyire is furcsa nekünk, azzal, hogy leölték az állatot, az ókori egyiptomiak hitük szerint örök életet adtak nekik. Úgy gondolták, a mumifikálással a halott lelkének nyújtanak menedéket. Az egyiptomi vallás szerint ugyanis a halál után először az égbe száll a lélek, de később időnként visszatér a testbe. Ehhez pedig azt tartósítani kell. (IFLScience)