Vészjelzést adott ki az ENSZ, vagyis az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, Antonio Guterres. Szerinte egyértelművé vált, hogy a Csendes-óceán tengerszintjének az emelkedése jóval meghaladja a világátlagot. Ahogy a főtitkár fogalmazott: az óceán túlcsordul. Az ottani tengerszint jövőbeli emelkedése sokkal nagyobb lehet és sokkal hamarabb bekövetkezhet, mint azt korábban gondolták a tudósok. Ez pedig azt is jelenti, hogy az alacsonyan fekvő szigetek veszélybe kerülhetnek.
Mi az a tengerszint és hogyan mérik?
A tengerszint a tenger felszíni magassága. Az 1800-as évek és az 1990-es évek eleje között a mólókhoz hasonló építményekhez rögzítettek árapálymérőket, így mérték a globális tengerszintet. Ma már műholdak végzik ezt a feladatot, úgy, hogy radarjeleket vernek vissza az óceán felszínéről. Mivel a helyi időjárási viszonyok és egy sor más dolog is változtathat a tengerszinten, az egész világon végeznek méréseket, és azoknak az eredményeit átlagolják. A globális tengerszint körülbelül 21 cm-rel emelkedett a feljegyzések 1880-as kezdete óta.
Miért emelkedik a tengerszint és miért baj ez?
A tengerszint-emelkedés legfőbb oka, hogy melegszik a Föld. A jégtakarók és a gleccserek elolvadnak, a tengervizek pedig a melegedés hatására kitágulnak, így egyre szélesebb területen férnek csak el. Grönland és az Antarktisz évente mintegy 270 milliárd, illetve 150 milliárd tonna jeget veszít: az a víz márpedig elfolyik valahová.
A tengerszint emelkedése egész szigetek eltűnéséhez vezethet. Otthonokat, megélhetést és végső soron életeket fenyeget. Magyarország területét közvetlenül nem fenyegeti a tengerszint-emelkedés, hiszen az ország legmélyebben fekvő pontja, a Szeged melletti Gyálarét is 75,8 méterrel van a tengerszint felett.
És mi van a Csendes-óceánnál?
A csendes-óceáni szigeteket a legtöbbeknél súlyosabban sújtja az óceánok felmelegedése, a tengerszint emelkedése és a víz savasodása. Ez a három dolog károsítja az élővilágot, a termést, szennyezi az édesvízforrásokat és tönkreteszi a megélhetést.
A dolog furcsasága, hogy a csendes-óceáni szigetek a káros kibocsátás mindössze 0,02 százalékát okozzák: a legkevésbé járulnak hozzá a klímaválsághoz, mégis a legsúlyosabb hatásait kénytelenek átélni.
Mi van az új jelentésben?
- A Csendes-óceán délnyugati részén a tengerfelszín hőmérséklete 1980 óta háromszor gyorsabban emelkedett, mint a globális átlag.
- A régió tengerszintje a globális átlag majdnem kétszeresével emelkedett az elmúlt 30 évben.
- A tengeri hőhullámok gyakorisága a régióban 1980 óta nagyjából megduplázódott, valamint intenzívebbé és hosszabb ideig tartóvá váltak.
- Ha a világ továbbra is a felmelegedés felé halad, a csendes-óceáni szigeteken 2050-ig legalább további 15 centiméteres tengerszint-emelkedésre és évente több mint 30 napos parti áradásra lehet számítani.
- A Csendes-óceán délnyugati részén tavaly 34, többnyire viharral vagy árvízzel kapcsolatos vészhelyzet volt, ami több mint 200 halálos áldozatot követelt, és több mint 25 millió embert érintett.
Nem lesz mentőcsónak
Az ENSZ-főtitkár szerint világméretű katasztrófa fenyegeti a csendes-óceáni szigeteket, a világnak pedig lépnie kell az emelkedő tengerek példátlan és pusztító hatásai miatt, mielőtt még túl késő lenne. Guterres arra kérte a világvezetőket, hogy bőségesen növeljék az ehhez szükséges forrásokat és támogassák a sebezhető országokat, mert azok az ember okozta klímaválság miatt komoly veszélyben vannak.
„Ez egy olyan régió, ahol az átlagos tengerszint feletti magasság mindössze 1-2 méter, ahol az emberek 90 százaléka a parttól 5 kilométeren belül él, és ahol az épületek fele 500 méteren belül van a tengertől” – magyarázta Guterres, aki szerint őrült helyzetbe sodortuk magunkat. „Az a válság, a tengerszint-emelkedés, amit az ember okozott, hamarosan elképzelhetetlen méretűre fog duzzadni, és már nem lesz olyan mentőcsónak, amiben biztonságban lehetnénk. De ha megmentjük a Csendes-óceánt, magunkat is megmentjük.”
A jelentések arra is felszólították a világ vezetőit, hogy csökkentsék megfelelő mértékben, gyorsan és azonnal a kibocsátásokat, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. A párizsi klímaegyezmény legfontosabb célként határozta meg, hogy a globális felmelegedés éves mértékét ez alatt a küszöb alatt kell tartani, máskülönben a klímaválság kezelhetetlenné válik.
Források: Guardian. CNN. World Economic Forum.