Kiosztották az idei Ignobel-díjakat, ami a Nobel-díj egyfajta paródiája (és nem tévesztendő össze az igazi Nobel-díjjal). Az elismerést a nemzetközi tudományos életnek azok a szereplői kaphatják meg, akiknek a tevékenysége értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vagy mulatságos ajánlásokhoz vezetett. Vagy ahogy a felhívás szól: „olyan eredményekről van szó, amelyek először megnevettetik, majd elgondolkodtatják az embereket”.
A legújabb Ignobel-díjasok csütörtökön a Massachusettsi Műszaki Egyetemen tartott ünnepségen vehették át az elismeréseket. A díjakat valódi Nobel-díjasok osztották ki. Az átadónak magyar vonatkozása is volt, ugyanis hét ország ötven kutatója – köztük Bognár Miklós és Aczél Balázs az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karáról – bebizonyította, hogy ha feldobunk egy pénzérmét, akkor
az 50,8 százalékos eséllyel arra az oldalára fog esni, amelyikről elindult.
Ezt az elméletet összesen 350 757 pénzfeldobással tesztelték. Innen is gratulálunk!
Az idei legnagyobb áttörés annak a felfedezése, hogy az emlősök a végbélnyílásukon keresztül is tudnak lélegezni, ha nagyon muszáj. Ezt japán tudósok állapították meg, hogy megalapozzanak egy klinikai kísérletet, ami alkalmasnak tűnik a légzési elégtelenség kezelésére.
A kutatókat azután kezdte érdekelni, hogy a légzési nehézségekkel küzdő emberek számára előnyös lehet-e, ha oxigént juttatnak a hátsójukba, miután észrevették, hogy egyes állatok, például a lazacok, a belüket használják légzésre. A munkát a Covid-válság idején kezdték el, amikor sok kórházban óriási hiány volt a lélegeztetőgépekből.
A csapat kísérletei kimutatták, hogy egerek, patkányok és sertések képesek oxigént felvenni a véráramukba, ha azt a végbélen keresztül juttatják be nekik, így támogatva a normális légzést.
Az Oxfordi Egyetem egyik tudósa, Saul Newman azért kapott demográfiai díjat, mert kimutatta, hogy a rendkívül hosszú életet élő emberekről szóló adatok nagy része olyan helyekről származik, ahol rövid az élettartam, és rengeteg születési anyakönyvi kivonat hiányzik.
Egy francia tanulmány azt állapította meg, hogy a fejbőr hajszálai az óramutató járásával megegyező irányba hajlanak, de a déli féltekén több az óramutató járásával ellentétes irányú hajszálhajlás.
Egy amerikai-német kutatópáros kiderítette, hogy a dél-amerikai Boquila trifoliolata növény képes utánozni a mellé helyezett műanyag növények leveleit.
Egy svájci, német és belga csoport azért nyert, mert kimutatta, hogy a fájdalmas mellékhatásokat okozó hamis gyógyszerek hatékonyabbak lehetnek a betegeknél, mint a fájdalmas mellékhatásokat nem okozó hamis gyógyszerek.
És díjat kapott a Floridai Egyetem egyik professzora is, aki átfogó, több kiadványban publikált vizsgálatot végzett egy döglött pisztráng úszási képességeiről. A biológia kategóriában egy 1940-es vizsgálat győzött, amit a már elhunyt Fordyce Ely és William Petersen készített. Ők megállapították, hogy ha ijesztgetik a teheneket, akkor azok kevesebb tejet adnak. (Guardian, AP, hvg360)