Kevés olyan európai vezető van, aki olyan jól használná a közösségi oldalakat, mint Emmanuel Macron. A szakértők szerint tökéletesen helyezi el magát a felületeken, úgy, hogy különböző generációknak és a nemzetközi közönségnek is megfeleljen. Az Elon Musk tulajdonában lévő X-re mostanság olyasmit is posztol, ami a jelenlegi amerikai vezetésnek kedvez. Instán és Facebookon viszont igyekszik kemény politikusként kiállni, szeretne Európa legerősebb vezetőjeként mutatkozni. Snapchaten, Youtube-on és TikTokon pedig a fiatalabb generációt szólítja meg közvetlenebb videókkal. Például olyannal, amin bokszkesztyűt húz az edzéshez. TikTokon neki van a legtöbb követője az európai vezetők közül, több mint 5 millió.
Macron orvoscsaládba született 1977-ben. Jezsuitákhoz járt iskolába, de a gimi utolsó évében a szülei Párizsba küldték, hogy ott folytassa tanulmányait. Megijedtek, mert Emmanuel szoros kapcsolatba került az egyik tanárával, egy háromgyerekes, férjezett nővel. Ő Brigitte Auzière, Macron jelenlegi felesége. A francia elnök most 47 éves, Brigitte pedig 71.
Az államfő szeret zongorázni, egyik kedvence Liszt Ferenc.
Macron filozófiát tanult, majd később politikatudományokat is. Első munkája a francia pénzügyminisztériumnál volt, majd befektetési bankár lett.
24 éves volt, amikor csatlakozott a francia szocialista párthoz (PS). Az akkori elnök, François Hollande különböző szerepeket adott neki kormányában. Macron 2017-ben durrantotta be saját elnökjelölti kampányát új pártjával, a balközép Reneszánsz párttal, és nyert is. A szélsőjobboldali Marine Le Pent győzte le. Ezzel pedig ő lett a legfiatalabban megválasztott francia elnök, 39 évesen került a székbe.
Franciaország félelnöki köztársaság, és Macron ezt szereti kihasználni. A parlamentet kikerülve, elnöki rendeletekkel kormányoz. Ezzel gyakorlatilag ő egyedül hoz meg döntéseket. Vagyis a miniszterelnöknek és a képviselőknek is jóval kisebb döntési jog jut.
Első elnöksége alatt több vitatott intézkedése is volt. A terrorveszély elhárítására a hatóságoknak nagyobb hatáskört adott. Ez azt jelentette, hogy kevesebb indok is elég volt ahhoz, hogy házkutatást tartsanak valakinél, bezárjanak vallási közösségi helyeket, és akár korlátozzák valakinek a mozgásszabadságát.
A másik a nyugdíjreformja, amiben két évvel megemelné a nyugdíjkorhatárt. Vagyis két évvel kellene tovább dolgoznia az embereknek. Emellett teljesen az állam kezébe adná a nyugdíjak kezelését. Az elnök ezt azzal magyarázza, hogy nagyon nagy a költségvetés hiánya, ezért kell tovább dolgozni. A reformja ellen már első elnöki ciklusa óta folyamatosan tüntetnek az emberek. És eddig húzta is Macron, de idén megpróbálja bevezetni.
A sok kritika ellenére 2022-ben újraválasztották, és megint Marine Le Pent győzte le.
Macron első megválasztása óta nagy fordulatot tett. Míg akkor a baloldali, uniópárti szavazói voltak többségben, mára ez inkább jobboldali nézeteket vallókra változott.
Emellett a klímaváltozás és zöld ügyek melletti kezdeti kiállásán is változtatott, kifejezetten ellenzi az európai zöld törvényeket, mert szerinte azok visszafogják a gazdaságot.
Ami az orosz-ukrán háborút illeti, Macron kiáll az ukránok mellett, de nem teljesen vágja el az orosz kapcsolatokat.
A magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral való viszonya viharos. Utálkozással indult, mára viszont több kérdésben együtt tudnak működni.
Macron az Európai Unió megváltoztatását tűzte ki célul. Erősebb, önállóbb, nagyhatalomként működő Európát akar. Ennek része a saját katonai védelem is, ami csökkentené a függést Amerikától. Erre most nemcsak alkalom adódott Donald Trump elnökségével, hanem muszáj is lesz megcsinálni.
Emmanuel Macron a mai Európa egyik, ha nem a legfontosabb állami vezetője. A kontinens előtt álló feladatok megoldásában kulcsszerepe lesz.
