Sztálin ma már mém. A nyolcévesek is ismerik a szovjet diktátort, aki talán csak Hitlerhez hasonlítható. De az élet nem állt meg Sztálin halála után sem, és kellett valaki, aki visszavesz a véres diktatúrából, és teremt helyette új, élhető rendet. Ismerd meg a Szovjetunió egyik legnagyobb, gömbölyű alakját!
Nyikita Szergejevics Hruscsov eredetileg acélmunkás volt, majd Sztálin uralma alatt gyorsan emelkedett a kommunista pártban. Sokáig Ukrajnát irányította párttitkárként, bár ő maga orosz származású volt. Bekerült a legszűkebb döntéshozó társaságba, a párt elnökségébe.
Sztálin után
Sztálin halálával viharos hatalmi harc kezdődött az akkor már atomhatalom Szovjetunió élén. Hruscsov ügyes szövetségekkel, taktikával kiiktatta ellenfeleit, és hamarosan az ország vezetője lett. Ekkor kezdhetett hozzá a legfontosabb feladatához: a sztálinizmus lebontásához. Olyan ember kellett ehhez, aki nem akart új Sztálinná válni.
Felszámolta a büntetőtáborokat, a Gulag-rendszert. Hruscsov tudta, hogy ha csökkenti a terrort, emelnie kell az életszínvonalat. Az ország erőforrásait a nehézipar és fegyverkezés helyett a nép jólétére irányította át. Több élelem, ruha, bútor és lakás: ez volt az új terv. Rohamos, nagyszabású lakásépítés kezdődött, bár ekkor még a nagy panelházak nem léteztek. Oroszországban és Ukrajnában ma is sok ezer blokkház áll, amiket hruscsovkának hívnak.
1956-ban összehívta a pártkongresszust: az egész tagság képviselőit. És olyan beszédet mondott nekik, ami megrengette a világot. Elmondta, hogy Sztálin alatt mi mindent csináltak rosszul. Hogy milyen bűnöket követtek el ártatlanok ellen. És hogy soha többé nem lehet istent csinálni a párt főtitkárából.
A beszéd szövege bejárta a világot. Magyarországon ez az irányváltás forradalomhoz vezetett 1956-ban.
Hruscsov persze kommunista maradt. Hitt a nagy célban, az új, lenini világrendben, és egyáltalán nem akarta feladni a Szovjetunió befolyását. Ezért rendelte el a magyar forradalom eltiprását. Ám a felkelés leverése után már nem tért vissza a sztálinista Rákosi Mátyás, hanem a Hruscsov politikáját követő Kádár Jánossal kezdődött új, békésebb korszak.
Kenyér és béke
Igyekezett takarékosan gazdálkodni. Rakétákra, modern technikára alapozta a Szovjetunió erejét. Teljes erővel tolta az űrversenyt, komoly eredményekkel: ők lőtték fel az első műholdat, a Szputnyikot, majd az első embert, Jurij Gagarint. A szovjet tudomány szárnyalt, az irodalom felszabadult, a félelem alábbhagyott. Javultak a nemzetközi kapcsolatok is, bár az atomháború veszélye sosem múlt el. A Szovjetunióból nem lett szabad ország, csak szabadabb.
Sztálin alatt milliók éheztek. De nem szólhattak, mert akkor elvitték őket Szibériába. Hruscsov etetni akarta a népet. Amerikai útján beleszeretett az ottani kukoricatermesztésbe. Fejébe vette, hogy a végtelen kazahsztáni síkságokon, ahol soha semmit nem vetettek, óriási kukoricaföldek lesznek. A kukoricával a takarmányozást akarta megoldani, és így a hús- és tejtermelést. A lelkesedés megvolt, a tudás nem. A terv kudarcba fulladt, a Szovjetuniónak végül szégyenszemre Amerikából kellett gabonát vásárolnia.
Ez is hozzájárult a bukásához, de a pártban amúgy is sokan tartottak a reformoktól, a túl sok szabadságtól. Elvtársai összeesküdtek ellene, a háta mögött megegyeztek, hogy leváltják. 1964-ben, körülbelül tíz évnyi vezetés után szálltak szembe vele. A hatalmat Leonyid Brezsnyev vette át.
Amikor ezzel szembesült, Hruscsov azonnal lemondott. Azt mondta: „Öreg vagyok és fáradt, nem akarok harcolni. Ki merte volna megmondani Sztálinnak, hogy már nincs rá szükségünk? Egy folt se maradt volna utána. Engem le lehet váltani. Ez az én életművem.”
Nyikita Hruscsov 1971-ben halt meg, békében, nyugdíjasként.
