2022. február 24-én indult meg az orosz hadsereg Ukrajna ellen. A háború azóta is folyik, több százezer áldozattal mindkét oldalon.
Vlagyimir Putyin eredeti célja egész Ukrajna elfoglalása volt, oroszbarát bábkormány felállítása, és az ország visszahódítása orosz gyarmatként. Nagy diadal lett volna neki, de nem sikerült. Az orosz haderő jóval gyengébbnek bizonyult, mint amit hittek róla Moszkvában és világszerte. Ukrajna fegyvert és pénzt kapott az Egyesült Államoktól és főleg európai országoktól. Ezzel a segítséggel előbb megállították a betolakodókat, majd nagy területeket szabadítottak fel.
A második évben azonban a front megmerevedett. Mindig nehezebb dolga van a támadónak, mint a védekező félnek, és az oroszok erős védelmet építettek ki Ukrajna négy déli megyéjében. Ezeket papíron Oroszországhoz is csatolták, de ezt rajtuk kívül senki nem tekinti érvényesnek.
A támadás Ukrajna egész népének roppant fájdalmat hozott. A harcképes férfiak a fronton szenvednek, az otthon maradottakat rakéta- és dróntámadásokkal, bombázásokkal terrorizálják az oroszok. Megpróbálták lerombolni az energiaellátást és a fűtőműveket, hogy megtörjék a lakosságot. Az ukránok többsége azonban kitart, eszük ágában sincs feladni, és orosz uralom alatt élni. Helytállt Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij is.
Nagyszabású támadásra egyik félnek sem maradt ereje. Oroszország eleve kevés volt a hadművelethez, és elvesztette már legjobb katonáit. Brutálisak a veszteségei fegyverzetben is, amit nem tud pótolni. Ukrajnának viszont kezdettől kevesebb volt mindenből. A nyugati szállítmányok sem elegendők ahhoz, hogy döntő csapást mérjenek a megszállókra.
Mi lesz?
A nyugati országokban vannak, akik hajlanak arra, hogy kiegyezzenek az oroszokkal. Tehát elfogadnák, hogy amit erővel elvettek, az az övék, és mostantól ott a határ. Ez a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor álláspontja. És így gondolkodik Donald Trump volt amerikai elnök is, aki újra megnyerheti ezt a tisztséget. Ők úgy gondolják, ha ez a béke ára, akkor meg kell fizetni.
A béketerv ellenzői viszont attól tartanak, hogy ezért még súlyosabb árat fizetne a szabad világ, mint a háború folytatásáért. Lehet, hogy Putyin ezután más országokat is megtámadna. Hiszen ha egyszer sikert ért el így, miért ne folytatná. Más diktátorok is kedvet kaphatnak a példából okulva, vagyis új háborúk kezdődnének. Például Kína megtámadhatná Tajvant.
Vannak, akik kezdettől abban bíztak, hogy nem kell a teljes orosz hadsereget legyőzni a fronton. Az Oroszország elleni büntetőintézkedések (szankciók), az ukránoknak adott fegyverek épp elegendőek lesznek ahhoz, hogy Putyin rendszere belülről omoljon össze. Ez a remény eddig nem vált valóra. Az orosz diktatúra stabilnak tűnik, minden tiltakozást keményen levernek, és egyelőre képesek ellátni magukat. Igaz, hosszú távon súlyos károkat okoz az országnak, hogy a legértékesebb, legtanultabb fiatalok vagy elmenekültek már, vagy tervezik. Putyin egészségi állapotáról folyamatosan terjednek pletykák, de ma még szemmel láthatóan él. Az sem biztos, hogy halála után jobb, békésebb vezetője lenne Oroszországnak.
Ukrajna túlélése, védekezése a nyugati segítségtől függ. Ezt lehetne még fokozni. Nem kaptak például még repülőgépeket és helikoptereket, harckocsiból is csak keveset. A legmodernebb eszközöket már csak azért sem adták át nekik, mert sokáig tartana a kiképzés, és fennáll a veszély, hogy az oroszok kezébe kerülnek.
Néhányan azt sürgetik, hogy a NATO lépjen be a háborúba a saját haderejével. A NATO – az Egyesült Államok és Nyugat-Európa szövetsége – lényegesen erősebb az oroszoknál, és minden bizonnyal legyőzné őket. Ám ennek beláthatatlan következményei lehetnek, és atomháborúhoz vezethetne. Ezért szinte kizárt, hogy erre sor kerüljön.
A háborúért teljes mértékben Oroszország felelős, ám ők csak az erőből értenek. Valószínűleg belátták már, hogy túl nagy fába vágták a fejszéjüket, és hiba volt a támadás. A visszavonulás viszont Putyin számára nem lehetséges. Akkor ugyanis az orosz nép elé kellene állnia azzal: megölettem háromszázezer fiatokat a semmiért. Ezt nem élné túl, és bár ez nem lenne nagy veszteség a háromszázezerhez képest, ő maga ezt nem így gondolja. És amíg ő dönt, addig a fegyverek beszélnek. A háború folytatódik, sajnos.