A következő napokban szinte másról sem fognak szólni a hírek, mint az árvízi készültségről, a védekezésről és a károk kijavításáról. Ez persze nem csoda, olyan mennyiségű csapadék esett nagyon rövid idő alatt Közép-Európában, ami máskor hónapok alatt szokott. Így megáradtak a patakok és a kisebb folyók, ezek pedig felduzzasztották a Duna vizét is. A Dunával azért foglalkoznak kiemelten a hírek, mert több nagyvároson folyik keresztül, ezekben pedig nagyon sok ember él. És nemcsak az embereket kell biztonságba helyezni, hanem a folyóhoz közeli otthonokat is. De menteni kell az ártérbe épült nyaralókat, éttermeket, lovardákat és állattelepeket is.
Jelenleg harmadfokú készültség van érvényben a Duna teljes budapesti szakaszán, a tetőzést vasárnapra várják, nagyjából 860 centi magas vízállással. Ez egészen komolyan hangzik, nézzük is meg, mit jelentenek pontosan ezek a kifejezések.
Készültségi fokozatok
Ez lehet első-, másod,- és harmadfokú, valamint rendkívüli készültség is. Attól függően rendelik el, hogy milyen magasan van a víz a folyóban lévő vízmércén. Az elsőfokú készültség azt jelenti, hogy bár viszonylag magas a vízszint, de a víz a mederben marad. A másodfoknál már bizonyos védekezési feladatokat el kell végezni, például ilyenkor már nem engedik, hogy a rakpartokra parkoljanak az autók. Ha már harmadfokú a készültség, akkor ott komoly védekezésre kell készülni, például homokzsákokkal kell megmagasítani a folyó partját. Rendkívüli fokozatot pedig akkor szoktak elrendelni, ha az árvízhelyzet különösen veszélyes és nagyon sok ember kell a védekezéshez.
Vízállás
Nagyon gyorsan emelkedik a vízszint, a hírekben talán már hallottad is, hogy naponta egy méterrel feljebb jöhet a Duna. A hét végére pedig 860 centi körül lesz a legmagasabb vízállás. Ezt viszont nem úgy kell elképzelni, hogy ledugsz egy közel 9 méteres botot a Duna fenekéig, ez pedig megmutatja, hogy milyen mély az árvízkor a folyó.
A Dunán található legtöbb vízmércét még a 19. században helyezték ki. Ezeken van egy nulla jelzés, amivel az akkori legalacsonyabb vízállást jelölték. Ez tehát azt is jelenti, hogy a vízszintet nem a meder aljáról mérik. És azt is, hogy a legmagasabb vízállás nagyon eltérő lehet ugyanazon a folyón a szomszéd városban. Amikor most azt hallod, hogy a folyó 860 centin tetőzik, az nem azt jelenti, hogy ilyen mély lesz akkor a Duna, hiszen a folyó valódi mélysége ennek akár a duplája is lehet. Hanem hogy az egykor a mércére húzott nullás szinthez képest lesz 860 centi a vízszint.
Budapesten egyébként a valaha mért legalacsonyabb vízszint mindössze 41 centi volt. De akkor sem csak térdig ért a folyó, hiszen tudtak közlekedni a hajók a vízen.
Tetőzés
Ha árad a folyó, az azt jelenti, hogy a vízállás folyamatosan emelkedik. Viszont lesz egy pont, amin túl már nem nő a vízszint. Ezt a pontot hívjuk tetőzésnek. Ezek után, ahogy vonul le a folyón az árhullám, elkezd csökkenni a víz szintje. Ezt nevezzük apadásnak.
Az árvízi védekezés egyik legfontosabb része, hogy a folyót sikerüljön a medrében tartani, főleg lakott területeken. A folyóknak van egy ártere, ez az a terület, amit áradáskor elönt a víz, ha nincs semmi védekezés. Ide elvileg nem szabad lakóházakat építeni. Nyaralót, hétvégi házat viszont igen, annak tudatában, hogy néha bizony jön az árvíz. Ezért ezek az épületek sokszor olyan lábakon, oszlopokon állnak, amik kibírják az áradást.
A folyók partjától bizonyos távolságra töltéseket, gátakat építettek, ezek tartják meg a vizet ha az kiönt a medréből. De előfordulhat, hogy még ezek sem elég magasak. Ilyenkor homokkal teli zsákokkal magasítják meg ezeket. Ilyenekkel védekeznek most sok helyen, például a Szentendrei-szigeten és a Margit-szigeten is. A zsákokat rendszerint önkéntesek pakolják, de a mostani helyzetben már katonák segítségére is szükség van. És politikusok is szívesen beállnak zsákokat tölteni. Egyrészt nagyon helyesen, hiszen példát mutatnak, másrészt jól jöhet ez még a kampányukban is.
Egyes településeken, például Szentendrén mobilgátat is építettek, ezt akkor rakják teljesen össze, amikor szükség van rá. A fővárosban pedig a rakpartok épültek úgy meg, hogy a lehető legjobban védjék a házakat az árvíztől. Az alsó rakpartok viszonylag gyakran kerülnek víz alá. A mostanihoz hasonló méretű nagy árhullám viszont utoljára 2013-ban vonult le a folyón. Akkor Budapesten 891 centin tetőzött a Duna.
